Úgy válogattam össze a kötet anyagát, hogy mintegy keresztmetszetben az egész magyar népballada-költészet fejlődéstörténetét bemutassa. A népballadáink legfőbb típusait, legfőbb rétegeit vettem be kötetünkbe: azokat a típusokat, rétegeket, amelyek megmutatták a magyar balladai történetek, epikumok összefüggését az európai ballada világával, és megmutatják a külön magyar fejlődés eredményeit is. A magyar történet nehéz évszázadain haladunk keresztül a balladák olvastán, s néhány balladánk a mitikus-mesei képzetek világába, még messzibbre vezet vissza. Nemzeti, társadalmi konfliktusok, osztálykonfliktusok keresztezik egymást ezekben a balladákban, majd családi, egyéni ütközések, tragédiák és bohó, játékos kedvű kis történetek is. A népi "műfajok" (ha szabad e terminust használnunk) szinte minden eleme felbukkan ezekben a drámai fogalmazású, drámai feszültségű történetekben. Lírai, epikus történetek, jókedvű táncos énekek s mind-mind drámai erővel, sokszor a párbeszédek vad vagy jókedvű összecsapásával. Archaikus balladáktól az új stílusú dallamokat hordozó betyárballadákig, hírmondó ponyvaversekig - a magyar népballada minden korszaka megvan itt. S ugyanígy megfigyelheti e balladákon keresztül a magyar népi vers formai történetét is: a magyar verselés legősibb szerkezeti, ritmikai elemeitől kezdve a jelenkori fejlődés lazult lejtéséig. Így kíván ez a mi kis válogatásunk nemcsak a magyar népballada történetének, de szinte az egész magyar népi verselés történetének is szép és igazi tüköre lenni. S így lehet magyarságunknak, kultúránknak - egész Európához való tartozandóságunknak, annyi elmúlt és e versekben maradandó évszázadoknak is tüköre.
