Passuth László regénye a XVI.század utolsó évtizedében játszódik, az európai történelem egyik legizgalmasabb korszakában, s az egész európai politika érverésébe ágyazva eleveníti meg Báthory Zsigmond történetét. A prágai Habsburg-udvar és a Porta között egyensúlyozó Erdély az európai politika kulcsproblémája ebben az időben: ezernyi szál, érdek, szövetség, összeesküvés és árulás teszi szinte áttekinthetetlenné Erdély belső életét és az európai politika erővonalait, s erre a zűrzavarra két patologikus figura nyomja rá bélyegét: a Prágában uralkodó csillagnéző, rózsakeresztes Rudolf császár és szertelen életű, tetteiben kiszámíthatatlan, epilepsziás Báthory Zsigmond. S kettejük mögött magasodik föl a regényben a "nagy árnyék" Bocskai István, aki férfiszemmel látja az irtózatos Habsburg-szervezet belső erőtlenségét és Zsigmond kiszámíthatatlan pályáját, mígnem az ő csillaga is felfut az égre, és a hajdúk élén kikényszeríti a bécsi békét.