A korszak, melynek történetét gazdag ecsetvonással festi az író: a vasvári békétől II. Rákóczi Ferenc zászlóbontásáig ível. A Zrinyiek Csáktornyán háborogván a gyalázatos béke ellen, a francia királlyal való szövetség gondolatát szövögetik; hasonló céllal indul Velencébe Zrinyi Péter felesége, Frangepán Katalin és leányuk Ilona. A külsejében és szellemében egyaránt rendkívüli lányt korán bevonják országos dolgok megbeszélésébe, s Miklós bán váratlan halála után valósággal Zrinyi Miklós méltó örökösének tekintik. Ilona bátran vállalja is sorsát: házasságra lép az ország leggazdagabb főurával, Rákóczi Ferenccel. A felvilágosult szellemű Ilona sokat szenved anyósától, a gőgös Báthory Zsófiától, de szó nélkül viseli a megaláztatásokat, különösen a Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után. Zrinyi Péter és Frangepán Ferenc életükkel fizetnek, Rákóczit anyja megváltja a császár haragjától.
Férje és a fejedelemasszony halála után Zrinyi Ilona két gyermekével Munkácsra költözik. Házasságot köt Thököly Imrével. A török szultánnal szövetségben lévő Thököly csillaga hamarosan lehanyatlik, s a férfiakat megszégyenítő bátorsággal harcoló asszony kénytelen feladni Munkács várát Caraffa császári generálisnak. A gyermekeitől elszakított, fogságba vetett Zrinyi Ilonát férje végül kiváltja, de már csak egy út van számukra; a törökországi száműzetés. Még megéri fiának, II. Rákóczi Ferencnek dicsőséges zászlóbontását.
A mindvégig lebilincselő olvasmány hitelt érdemlően vetíti elénk a magyar történelem egyik tragikus korszakát.
