Dr. Shaw, aki mély együttérzéssel kezeli a gátlásos emberek problémáit, meleg és bizalomkeltő, ám a legkevésbé sem gyógypedagógiai hangvétellel közelít a témához. Érinti azokat a társadalmi változásokat, amelyek a gátlásosságot már-már népbetegséggé teszik: megváltozott az életritmusunk, életvitelünk, a környezet, amiben élünk; változott a társadalom toleranciája és megítélése a társas viselkedés számos vonatkozásában. Mindezek, jóllehet könnyebbé is teszik a társas érintkezést, más oldalról viszont elveszik az embertől azokat a biztos fogódzókat, melyek segítenék az eligazodást, és ezáltal megnövelik azoknak a táborát, akik elveszettnek, kiszolgáltatottnak érzik magukat. A szerző javaslatai, praktikus tanácsai, szemlélete szerint az új játékszabályok megtanulhatók, sőt, ha rosszul tanultuk volna meg azokat, újratanulhatók, korrigálhatók. Okosan figyelmeztet a nehézségekre, de a nehézségekkel szembeállítja azt, amit nyerhetünk. Hangsúlyozza az egyéni adottságok figyelembevételének és elfogadásának fontosságát, szemben a divatos sztereotípiákkal. Bátorít, hogy vállaljuk egyéni arcunkat. A problémákat mélyen átérző, érzékeny ember szól mindvégig az olvasóhoz.