Poronyi Zoltán, Fleck Alajos - Pühler geometria practicája 1563-ból

„Mert napkeltekor sem szabad elfelejtkezni a gyertyáról, mely egész éjtszaka szolgálatunkra volt."
Regőczi Emil

A Bibliográfia 1. kötetének 02 „Történeti becsű geodéziai munkák" című fejezete hívta fel a figyelmet a magyar geodéziai irodalom múltjának gazdagságára. Ahhoz, hogy e gazdag múlt valóban közkinccsé válhasson, a középkori latin, illetve német nyelven írott műveket magyarra fordítva, a mai szakember számára is érthető szaknyelvre átszerkesztve kell az érdeklődők kezébe adni. Hisszük és valljuk, hogy a geodéziatörténeti múlt ismerete, - amellett, hogy a szakmai műveltség szerves része - a fejlődés összefüggései megismerésének alapja, ami nélkül nem beszélhetünk elmélyült szakértelemről sem. Ezektől az elvektől vezéreltetve jelentette meg a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat 1969-ben, fennállásának 15. évfordulóján (kézirat gyanánt) az eddigi ismereteink szerinti legrégibb magyar eredetű, geodéziai tárgyú mű, a Lossai kódex fakszimiléjét, olvasatát és magyar nyelvű fordítását. A mű rendkívüli meleg fogadtatása, - szerénytelenség nélkül fogalmazhatom úgy is - átütő sikere egyrészt a műve! jár adózók, de elsősorban a kiváló szerkesztőpáros, Fleck Alajos és Poronyi Zoltán sok-sok éjszaka társadalmi munkában, szinte megszállottként végzett fáradozásáért adott teljes erkölcsi elismerést, másrészt a nagy érdeklődés arról is meggyőzött bennünket, hogy van igény az ilyen művek iránt, és geodéziai múltunk feltárása, de főképp publikálása terén még sok a tennivaló. Úgy éreztük, ez a siker kötelez, a mostmár jól összeszokott együttes fiatalos lendületét, a sikerélmény megsokszorozta tettvágyat bűn volna parlagon hagyni. Emiatt - kis pihenő után - már 1970-ben elhatároztuk, - és a kivitelezéshez is azonnal hozzáfogtunk - hogy vállalatunk fennállása 20 éves évfordulójának tiszteletére is megjelentetünk egy művet. Választásunk Pühler geometriájára esett. A döntés nem volt nehéz, mert a Lossai (1498) és Pühler (1563) között a Bibliográfia csak egy művet említ, a magyarországi György mester 1499-ből való aritmetikáját. E mű különböző számolási módszereket, alapműveleteket tárgyal. Geodéziai vonatkozása tehát nem jelentős. Annál jelentősebbnek, tartalmasabbnak, Lossai által tárgyalt anyagnál bővebbnek, sokrétűbbnek ígérkezett Pühler geometriája. Elsősorban ezért esett rá a választásunk. Másodsorban azért, mivel György mester előbb említett aritmetikáját nem számítva, Lossai után a legrégebbi -meglepően szép nyomdatechnikával készült - mű.