Egy fiatalember elemel félmillió dollárt, hogy aztán a trópusi poklot megjárva visszaadhassa azt jogos tulajdonosának.
Egy másik fickó nem pénzt lop, hanem katonát: épp egy századnyit, hogy a Szahara kellős közepén megmenthesse valakinek a becsületét.
A harmadik alak is Afrikába készül életet menteni, noha joggal gondolhatnánk róla, hogy még az utca túloldalára sem képes önállóan átmenni.
Három tipikusan rejtői figura három kisregényben, no meg persze velük mindaz amit P. Howardtól megszokhattunk: humor, forróság, és marcona de lovagias vagy éppen galád légionisták, lágyszívű, de kemény öklű kikötőik kocsmatöltelékek azzal a rejtői alaptétellel súlyosbítva, hogy minden bonyodalmak okozója: a Nő. S ha kész a bonyodalom, a hősök már csak leleményességükbe, az olvasó meg a könyv füleibe kapaszkodhat egy olyan világ sodrásába, melyre a legjobb kifejezés valóban ez: Trópusi pokol
