Teozófia és rózsakeresztesek
Első előadás, Kassel, 1907. június 16.
Korunk és a teozófia lényege. A vallás elsorvadása. Richard Wagner és a mítoszok
világa. A druidák tanítása az újramegtestesülésről. A mondák és mítoszok eredete. Az
egyiptomi csillagászatról. A technika és az ipar materializmusa mint szükségszerű
fejlődés. Christian Rosenkreutz a szellemi kultúra előkészítője. Pál és Areopagita Dénes.
A kereszténység és a rózsakeresztesek közötti egyezés. Fichte kijelentése. A
megismerés Du Bois-Reymond szerinti határai. A szellemtudomány lényege. Szellemi
megismerés és logika. Teozófia és élettapasztalat.
Második előadás, Kassel, 1907. június 17.
Paracelsus és Goethe szavai az előadás témájával kapcsolatban. Az ember lénye, a
fizikai test, az ásványvilág. A felső devacseni sík. Az étertest negatív anyaga. Az ember
kétneműsége. A növények tudata. Az étertest bölcsessége, a combcsont. Az asztráltest
érzékelése lényként. Az asztráltest az alvás alatt. A szférák harmóniája Püthagorasznál
és Goethénél. Faust-idézetek. A négytagú ember.
Harmadik előadás, Kassel, 1907. június 18.
Az én lényéről. A magasan fejlett és a kevésbé fejlett emberek közötti különbség. Assisi
Ferenc. Az asztráltest, étertest és fizikai test átalakítása mánásszá, buddhivá és atmává.
Az ember héttagú lénye. A halál utáni életről. Az emlékezési tabló. Az asztráltest letétele.
A Káma-loka. Három tetem hátrahagyása. A spiritizmus lényege. Átlépés a szellemi
világba.
Negyedik előadás, Kassel, 1907. június 19.
A „világ” fogalma. Az asztrális világ mint jelképek álomvilága; példák erre. Az asztrális
világ tükörkép jellege. Az idő megfordulása. Az egész élet átélése visszafelé. Az ősképek
világa először szárazföldként jelenik meg. A „tat twam asi”. Az óceánokban áramló élet. A
levegő mint az érzések, ösztönök stb. és a szférák harmóniájának légköri jelensége.
Minden, ami alkot, a szellemi világ negyedik területét jelenti. A szellemi világ három felső
régiója. Az ákása krónikáról. Az ember felszabadulása és elmélyülése ezekben a
régiókban.
Ötödik előadás, Kassel, 1907. június 20.
Az írás képességéről. Mozart zenei emlékezete. Francesco Redi említése. Az ember
áthaladása a Devacsenen. A szervek keletkezése. A nevelésről. Az angolkór és annak
helytelen és megfelelő kezelése. Ismét a nevelésről. A Devacsen további ábrázolása. A
gondolkodás mimikája című könyv. A halottak hatása a változó Földre. Chamisso: Peter
Schlemihl. A teozófia mint a látható világ megértése.
Hatodik előadás, Kassel, 1907. június 21.
Az ember alászállása új földi életbe. Magunkkal hozott képességek és örökség. Kitágulás
és szétdarabolódás a halál utáni életben. Ismételt alászállás újabb földi életbe. Az
asztráltest felöltése. A néplelkek mint az asztráltest beilleszkedésének segítői. Fritz
Mauthner és nyelvkritikája. A magunkkal hozott és az öröklött képességek viszonya a
Bach és a Bernoulli család példáján. Az anyai szeretetről. A szülőpárról. Az emberek
közötti vonzó- és kiegyenlítő erők az öt feme-bíró példáján. Az ember megnemesedése a
megtestesüléseken keresztül. A Miatyánk ezoterikus értelmezése. Az értelmezés elleni
kifogások és cáfolatuk.
Hetedik előadás, Kassel, 1907. június 22.
A karma törvénye. Példák a karma törvényének működésére. A karma törvénye és az
Ótestamentum eleje. A karma törvénye mint az élet rejtélyeinek megoldása. Az asztrális
élményekből ered az étertest minősége, az éteri tulajdonságokból pedig a fizikai testé. A
külvilágban elkövetett tettek a következő életben sorsként térnek vissza. Ok és okozat
materialista szemlélete és ennek cáfolata. A sírásról. A bélpoklosság lényege. A lepra oka
a hunok hatása Európa lakosságára. A materializmus káros hatása, különösen a vallási
életre. Az elmebetegségek megjelenése. Téves nézet a karmáról és ennek cáfolata.
Krisztus megváltó halálának és a karma törvényének egybeesése. További példák a
karma hatásaira. Fabre d’Olivet mondása. Kérdés a szellem elleni bűnről.
Nyolcadik előadás, Kassel, 1907. június 23.
A mai emberiség előző inkarnációja. Az emberek egyenlőségének problémája. A Nap
áthaladása az állatövön. Ennek tükröződése a kultúrkorszakokban. Az ember
megtestesüléseinek hossza és lényege ezekben a korszakokban. Visszatekintés a halál
után és az eljövendő élet megpillantása a születés előtt. Ennek lehetséges
következménye az idiotizmus. Az ember testeinek jellemzése. Annak magyarázata, hogy
az ember a fejlődés középpontjában áll. Az ősi Hold, Nap és Szaturnusz lénye. A Föld hét
inkarnációja. Ezek nevének megjelenése a hét napjainak nevében. Az ember testeinek
összefüggése a Föld fejlődési fokaival.
Kilencedik előadás, Kassel, 1907. június 24.
A legtökéletesebb lény az ember. A Szaturnusz lénye mint fizikai apparátus. Kronosz és
Rhea. A szaturnuszi emberek ábrázolása. A „jó” én elültetése. Jó és gonosz lények a
Szaturnuszon. Az ősi Nap a növényemberek és az ásványok világa. Az ősi Nap aromája
és ellentéte, az ősi szaturnuszi rész. A tűzszellemek és képviselőjük, Krisztus. A Nap útja
és a Hold útja. Az ősi Hold és az asztráltest beilleszkedése. Az idegrendszer és az
állatszerű jelleg kialakulása. Az ősi Hold anyaga. A tűzlevegő. A fagyöngy. Baldur és Loki
mítosza. A félhomály szellemei vagy az angyalok. A Hold és Nap hatása az
állatemberekre (szaporodás). A holdi élet általános körülményei.
Tizedik előadás, Kassel, 1907. június 25.
Az ősi Hold átalakulása Földünkké. A Szaturnusz, a Nap és a Hold ismétlődése. A Nap és
a Hold kiválása. Tudományos bizonyítékok a Föld őskoráról. Huxley és mások. A majom
mint hanyatlásba került ember. Az atlantisziak emlékezete. Niflheim. Az atlantisziak
szellemi látása. A szoros vérrokonság a szellemi látás alapja. Mítoszok és mondák
eredete. A szivárvány keletkezése. Richard Wagner és operája, A Rajna kincse. Általános
állapotok Atlantiszon. Az ősi Lemuria.
Tizenegyedik előadás, Kassel, 1907. június 26.
A Föld állapota a Hold elszakadása után. A növények két fajtája. Az ásványok
keletkezése a növényvilágból. A gnájszról. A tobozmirigy. Az örök lélek viszonya a
testhez. A tüdőlégzés és a vér keletkezése. Paracelsus mondása. A Mars áthaladása a
Földön. A gégefő és a csontváz keletkezése. Atlantisz. Az indiaiak. Általános atlantiszi
állapotok. Az atlantisz utáni kultúrkorszakok leírása. A kereszténység és a jövő. A lélek
hatása a testre. Mit gondol a teozófia a megváltásról.
Tizenkettedik előadás, Kassel, 1907. június 27.
A nemek szétválása. A rokonházasság és megszűnése. A költő Anzengruber. A
rokonházasság lényege. A pátriárkák korának nemzedékekre kiterjedő emlékezete. Az
ősszeretet mint vérségi élmény. A szellemi szeretet. A kereszténység mint misztikus tény.
A kereszténység előfeltételei az ősi misztériumok. Ágoston mondása. Az ősi beavatás
ábrázolása és kapcsolata Krisztus lényével. Richard Wagner és a vér misztériuma.
Krisztus véráldozata. A kereszténység egyedülálló. Válasz Straussnak, Drewsnak és
másoknak. Hogyan változtatta meg a Földet a Golgotai Misztérium? János
evangéliumának lényege és szó szerinti értelmezése. A keresztény beavatás első öt foka.
Goethe verse a Napról és a szemről. A Krisztus-szerv.
Tizenharmadik előadás, Kassel, 1907. június 28.
Jövőbelátás és eleve elrendelés. Areopagita Dénes és az Igéről szóló tanítás. A gégefő
mint jövőbeli szaporodási szerv. Christian Rosenkreutz és iskolája. Az iskolázás első
három foka. Az első fok a stúdium. A számológépekről. Utalás A szabadság filozófiájára.
A második fok az imagináció. Goethe és a Föld szelleme. A harmatcsepp. A Szent Grál
tana. Az ember mint fordított növény. A gégefő mint jövőbeli szerv. A gólyamese a Szállj,
bogár, szállj gyermekdal, a pillangóbáb. A harmadik fok az okkult írás megismerése. A
fejlődés folyamata. A kultúrkorszakok és az állatövi jegyek megfeleltetése.
Tizennegyedik előadás, Kassel, 1907. június 29.
A negyedik fok a bölcsek kövének elkészítése. Ember és növény ellentétes légzési
folyamata. Az Arany legenda és magyarázata. Az élet fája és a tudás fája. Iskolázás a
bölcsek kövének megszerzéséért. A kínaiak mint hanyatló atlantiszi nép. Ahasvérus
legendája. Az ötödik fok a mikrokozmosz és a makrokozmosz megfeleltetése. Az éter- és
a fizikai test összeolvadása az atlantisz utáni korban. A hatodik fok a makrokozmoszban
való elmélyülés. Az ember szeretete minden teremtmény iránt. Az iskolázás hetedik foka.
Az okkult tanító lénye. A gondolatok ellenőrzése és a pozitivitás. Eduard von Hartmann
vitája kortársaival. A bélyeg feltalálása. A vasút elleni érvek. A szellemtudomány mint az
élet ténye.
János evangéliuma
Első előadás, Bázel, 1907. november 16.
Természettudomány és vallás. A teozófia lényege és viszonya a vallási iratokhoz. A
vallási iratokkal kapcsolatos négyféle álláspont. János evangéliumának viszonya a többi
evangéliumhoz. Karl Vogt és Wagner professzor vitája. Krisztus mint az egész Földet
átfogó lény. A János-evangélium kezdetének szó szerint szövege. Areopagita Dénes és a
hierarchiatan. A szó mint forma és alak. A gégefő és a szív szervéről.
Második előadás, Bázel, 1907. november 17.
A fizikai és az étertest jellege. A pentagramma. A férfi és a női étertest. Az asztráltest
jellege. A fáradtságról. Asztráltest és asztrális világ. Az ember, az állat, a növény és az
ásványok énje. Az ember fejlődési fokai. Assisi Ferenc. Az ember testének átalakítása
mánásszá, buddhivá, atmává.
Harmadik előadás, Bázel, 1907. november 18.
A Biblia és a János-evangélium megegyező kezdete. A Föld hét megtestesülése. A
pralaja lényege. Az atma a Szaturnuszon. Nap – levegő, Hold – víz. A Nap és a Hold
kiválása a Földből. Jehováról és az énről. Areopagita Dénes tanítása. „Isten gyermekei”
vagy „Isten fiai”.
Negyedik előadás, Bázel, 1907. november 19.
Bölcsesség és szeretet. A Mars áthaladása a Földön. Az én beillesztése Jahve által. Tűz
légzése és levegő légzése. Nap-szellemek, Jahve, Lucifer. Az atlantiszi ember. A
tudattalan szaporodás Atlantiszon. Átmenet a rokoni szeretettől a kereszténység
egyetemes emberszeretetéig.
Ötödik előadás, Bázel, 1907. november 20.
Mózes törvénye és annak felváltása. A kereszténység előtti beavatás. A Krisztus általi
beavatás a fizikai testben. Lázár beavatása. A három asszony a Golgotán a kereszt alatt.
„Isten gyermekei”. Mária és Magdolna. Nátánaelről. Az egyes testek énjének viszonya az
egyéni énhez. A krisztusi belső harmónia. Goethe mondása a szemről és a fényről. János
evangéliuma mint a történelmi Krisztushoz vezető út.
Hatodik előadás, Bázel, 1907. november 21.
A János-evangélium számmisztikája. A püthagoraszi iskola. Az ötös szám. Atlantisz és az
atlantisziak. Richard Wagner és operája, A Rajna kincse. Az atlantiszi kultúra
felemelkedése és hanyatlása. A lepráról. Korunk idegbetegségei. A kereszténység mint
gyógyító. Az ötös szám értelmezése. Krisztus és a samáriabeli asszony. A három nő a
kereszt alatt. A történelmi tények mint az emberiség jövőbeli fejlődésének jelképei.
Hetedik előadás, Bázel, 1907. november 22.
Az európaiak és az indiaiak közötti különbség. Az ember származásának kérdése. Az
étertest fizikai test feletti uralma Lemuriában. A majmok származása. Az ember törzsfája
és az állatok elágazásai. A Haeckel-féle törzsfa. A Szent Szellem lénye. Az ember
fordított növény. A hermafrodita. Nemi szervek, agy, gégefő. A szív. A Szent Grál. A
növény lényéről. A keresztény szellem és a Föld. Az egységes légkör. A Föld mint
Krisztus valódi teste.
Nyolcadik előadás, Bázel, 1907. november 25.
A zsidó nép csoporténje. Az én individualizálása Krisztus által. Az Arany legenda. Vörös
és kék vér. Ember és növény. A tudás fája és az élet fája. Nikodémusról. Út, igazság, élet.
A János-evangélium és az ismételt földi életek. A vakon születettről. A házasságtörő
asszony. Karma és szabadság. A kánai menyegző mint jövőkép. A víz átváltoztatása
borrá. Az ötezer megetetése. János evangéliuma mint beavatási írás. Szófia anya
Megjegyzések
