Kétszázharminchét rabnő Angliából Ausztráliába tart egy fegyenchajó, a Lady Julian fedélzetén. A kíméletlen angol bíróság az újonann alapított gyarmat szexre éhes férfihordáinak kielégítésére szánta a rabnőket, bár legtöbbjük legfeljebb egy-két lepedőt, egy-egy bútordarabot vagy konyhai edényt tulajdonított el. Az ítélet mégis mindnyájuknál ugyanaz: hét év száműzetés.
Sian Rees történész a 18. század végi Angliának talán legjobb ismerője. Regényében Twist Olivér Londonja, az ipari forradalom és a bővülő gyarmatbirodalom forrongó időszaka elevenedik meg előttünk.
Rees egyenként bemutatja a fegyenceket, elmeséli történetüket, emellet részletesen tudósít az egyéves hajóút minden állomásáról.
A nők, akiket a kor gazdasági körülményei késztettek lopásra, vagy arra, hogy az utcán testüket árulják, a Lady Julian fedélzetén is feltalálják magukat. Vannak, akik "férjet" találnak a hajón, és már egy gyerekkel a karjukon szállnak partra a sydneyi öbölben. Mások az út során alapozzák meg jövőjüket: minden kikötőben szorgalmasan árulják magukat.
Az izgalmas történet és elképesztően pontos kordokumentum középpontjában az egyik fegyencnő Sarah Whitelam és John Nicol tengerész szerelme áll. A könyv egyik legfontosabb forrása magának a tengerésznek az emlékirata.
