| Előszó |
11 |
| Bevezetés |
13 |
| Töltött részecskék mozgása elektomágneses térben |
|
| A mozgás homogén sztatikus terekben |
22 |
| Elektromos tér |
22 |
| A részecske mozgása homogén mágneses térben |
29 |
| A részecske mozgása egyszerre ható elektromos és mágneses térben |
32 |
| A részecske mozgása egyidejűleg ható, nagyobb kiterjedésű homogén villamos és mágneses térben |
34 |
| Az energiaviszonyok sztatikus terekben |
38 |
| A mozgásegyenletek igen nagy sebességeknél |
40 |
| A tömeg növekedése a sebességgel |
40 |
| A tömeg-energia ekvivalencia |
41 |
| A relativisztikus mozgás mágneses térben |
44 |
| A töltött részecske mozgása centrális erőtérben |
47 |
| A mozgásegyenletekből levonható általános következtetések |
47 |
| A pálya alakja |
48 |
| Az alfa-részek szórása atommagokon |
49 |
| Mágneses dipólus mozgása mágneses térben |
51 |
| A dipólus viselkedése homogén mágneses térben |
51 |
| A dipólus viselkedése inhomogén mágneses térben |
55 |
| Az elektronoptika elemei |
56 |
| Az optika töréstörvényének analógiája az elektromágneses térben |
56 |
| A mechanika és az optika általános analógiája |
58 |
| A mechanika általános elvei |
60 |
| Az elektromos lencse fókusztávolságának meghatározása az optikai analógia alapján |
61 |
| A vékony lencse fókusztávolságának számítása a mozgásegyenlet alapján |
69 |
| A mágneses lencsék |
72 |
| Az elektronmikroszkóp |
75 |
| Az ionoptika elemei |
78 |
| Az elektrosztatikus tér mint spektrométer |
78 |
| A mágneses tér mint spektrométer |
81 |
| Bonyolultabb terekkel dolgozó tömegspektrográfok |
83 |
| Részecskegyorsító berendezések |
85 |
| A kaszkádgenerátor |
85 |
| A Van de Graaff-generátor |
88 |
| A ciklotron |
89 |
| A betatron |
91 |
| A szinkrotron és a szinkrociklotron |
93 |
| A mikrotron |
97 |
| A gyorsító berendezésekkel elérhető maximális energia |
97 |
| Töltött részecskék mozgása nagyfrekvenciás elektromos térben |
98 |
| A dióda viselkedése nagyfrekvenciás térben |
98 |
| A katódsugárcső viselkedése nagyfrekvenciás eltérítő feszültségnél |
100 |
| A fázisfókuszálás |
102 |
| A rádiófrekvenciás tömegspektrográf |
105 |
| Mikrorendszerek törvényszerűségei |
107 |
| A Bohr-féle atommodell |
110 |
| Bohr posztulátumai |
110 |
| A hidrogénatom lehetséges energiaállapotai |
110 |
| A kisugárzott fény spektruma |
112 |
| A korrespondencia-elv legegyszerűbb alakja |
114 |
| Az atom ellipszismodellje |
114 |
| Az atom energiaállapotának jellemzése a fő- és mellékkvantumszámok segítségével |
116 |
| A kvantumfeltétel általánosítása |
117 |
| A mágneses kvantumszám bevezetése |
118 |
| Az energianívók felhasadása mágneses térbéen |
119 |
| A kiválasztási szabály igazolása a korrespondencia-elv segítségével |
120 |
| Az elektron saját mechanikai és mágneses nyomatéka |
121 |
| A kvantumszámok teljes rendszere |
122 |
| A kvantummechanika alapjai |
123 |
| A Bohr-elmélet fogyatékosságai |
123 |
| A hullám-korpuszula dualitás |
123 |
| A fényelektromos jelenség |
124 |
| A Compton-effektus |
125 |
| A részecskékkel kapcsolatos de Broglie-hullámok |
126 |
| A kvantummechanika alapegyenlete: a Schrödinger-egyenlet |
128 |
| A hullámoptika analógia |
128 |
| A Schrödinger-egyenlet értelmezése |
130 |
| A Schrödinger-egyenlet legegyszerűbb megoldásai |
132 |
| Erőmentes térben mozgó elektronhoz rendelt síkhullám |
132 |
| Egy véges térrészben mozgó elektron lehetséges energiaállapotai |
133 |
| A Heisenberg-féle határozatlansági reláció |
134 |
| Az alagúteffektus |
136 |
| A hidrogénatom |
138 |
| A periódusos rendszer felépítése |
143 |
| Az atomok lehetséges energiaállapotai |
145 |
| Az egy elektronnal bíró rendszerek |
145 |
| Az egyelektron-rendszer viselkedése mágneses térben |
149 |
| Több elektronú rendszerek |
153 |
| Az atommag mágneses nyomatékának befolyása az atom energiaállapotára |
155 |
| A röntgenspektrum |
157 |
| A molekuláris színképe |
161 |
| Az energiaviszonyok kvantitatív áttekintése |
161 |
| A frekvenciák meghatározása |
162 |
| A Raman-szórás |
163 |
| A rádióspektroszkópia |
163 |
| A rádióhullámok tartományába eső kisugárzáshoz vezető átmenetek |
163 |
| A rádióspektroszkópia kísérleti módszerei |
166 |
| A kvantummechanika általános elvei és számítási módszerei |
167 |
| A Schrödinger-egyenlet átírása operátoros alakba |
167 |
| A pszí állapotfüggvénnyel való számolási szabályok |
168 |
| A lehetséges értékek mint sajátértékek |
169 |
| A sajátfüggvények ortogonalitása |
170 |
| Az operátorok felcserélhetőségének szerepe |
170 |
| A perturbációszámítás |
171 |
| A perturbációszámítás nem elfajuló esetben |
171 |
| A perturbációszámítás elfajuló esetben |
172 |
| Időtől függő perturbáció |
173 |
| A kvantummechanikai töltésprobléma |
173 |
| Általános eset elhanyagolható kölcsönhatással |
173 |
| A hidrogénmolekula |
175 |
| Az atommag |
179 |
| A rendszám, a tömegszám és a tömeg |
179 |
| A mag egyéb jellemzői |
181 |
| A makroszkopikus anyag felépítése |
183 |
| A klasszikus statisztika |
187 |
| A termodinamikai valószínűség fogalma |
187 |
| A Maxwell-eloszlás mint a legvalószínűbb makroállapot a sebességtérben |
189 |
| A kvantumstatisztikák |
192 |
| A mikroállapot fogalma a kvantummechanikában |
192 |
| A klasszikus Bose-Einstein- és a Fermi-Dirac-statisztika összehasonlítása |
194 |
| Az egyensúlyi állapothoz tartozó eloszlás meghatározása |
198 |
| A gáztörvények |
199 |
| A klasszikus gáz |
199 |
| Az elektrongáz |
213 |
| A fotongáz |
220 |
| A szilárdtestfizika alapjai |
221 |
| A kémiai kötés természete |
221 |
| A szilárdtestek felépítése |
223 |
| A potenciális energia menete a fémes szilárdtestekben |
225 |
| A szilárdtestek sávelmélete |
227 |
| Elektronok viselkedése periodikus potenciálú térben |
228 |
| A sávstruktúrák lehetséges esetei |
235 |
| Statisztikus ingadozások |
238 |
| A részecskeszám ingadozása egy megadott térrészben |
238 |
| A Brown-mozgás |
240 |
| Műszerek mérési pontosságának a termikus ingadozás okozta határa |
242 |
| Sörét- (Schottky-) zaj |
243 |
| Az ellenállászaj |
244 |
| A nem egyensúlyban levő rendszerek viselkedése |
246 |
| A rugalmas és a rugalmatlan ütközés energiamérlege |
246 |
| A hatáskeresztmetszet fogalma |
250 |
| A relaxációs idő |
252 |
| A diffúzió |
253 |
| Elektrongáz transzlációs mozgása külső erőtér hatására |
260 |
| A D diffúziós álandó és a mű mozgékonyság közötti összefüggés |
262 |
| Boltzmann kinetikus egyenlete |
263 |
| Elektronok kilépése fémekből |
267 |
| A termikus és a téremisszió |
269 |
| A Richardson-Dushman-formula levezetése |
269 |
| A katódból kijutott elektronok tulajdonsága |
272 |
| A retardáló tér hatása |
274 |
| A kontaktpotenciál |
276 |
| A Schottky-hatás és a hidegemisszió |
277 |
| A tértöltés hatása |
281 |
| Az emissziós összefüggések kísérleti igazolása |
286 |
| A gyakorlat emittáló anyagai |
290 |
| A vákuumcsövek alaptípusai |
291 |
| A dióda |
291 |
| A trióda |
293 |
| A trióda áramviszonyainak részletesebb vizsgálata. Az elektronmétercső |
298 |
| A több rácsú csövek |
301 |
| A legegyszerűbb csőkapcsolások |
304 |
| A dióda mint egyenirányító |
304 |
| Az elektroncsó mint erősítő |
306 |
| Az elektroncső mint rezgéskeltő |
311 |
| A hőenergia átalakítása villamos energiává a termikus elektronemisszió kihasználásával |
313 |
| A szekunder emisszió |
318 |
| A felületi fényelektromos jelenség |
320 |
| Félvezetők |
323 |
| A félvezetők felépítése |
326 |
| A félvezetők energiaszintjei. Félvezető anyagok |
326 |
| A "lyuk"-fogalom bevezetésének energianívókon |
329 |
| A töltéshordozók eloszlása a különböző energianívókon |
330 |
| Áramvezetés homogén félvezetőkben |
334 |
| A vezetés mechanizmusa |
334 |
| A vezetés kísérleti vizsgálata. A Hall-effektus |
336 |
| Félvezető ellenállások |
337 |
| A p-n átmenet |
339 |
| Az energianívók eltolódása |
339 |
| A p-n átmenet termikus egyensúlyának kvantitatív tárgyalása |
339 |
| Rétegdióda |
343 |
| A kvalitatív kép |
343 |
| Az áram kvantitatív meghatározása az áteresztő- és a záróirányban |
345 |
| A p-n átmenet kapacitása |
348 |
| Az Esaki- vagy tunnel (alagút)-dióda |
351 |
| A tűs egyenirányító |
355 |
| A p-n-p rétegtranzisztor |
357 |
| A rétegtranzisztor felépítése és működési elve |
357 |
| Az alapkapcsolások |
359 |
| A rétegtranzisztor áramviszonyainak kvantitatív tárgyalása |
363 |
| A tűs tranzisztor |
366 |
| Félvezetőkkel kapcsolatos fotoeffektusok |
367 |
| Fotoellenállás, fotodióda, fényelem |
367 |
| A félvezetők lumineszcenciája |
369 |
| Termoelektromos jelenségek |
371 |
| Villamos jelenségek gázokban |
375 |
| A töltéshordozók keletkezése és eltűnése |
379 |
| A gázkisülésben végbemenő elemi folyamatok általános jellemzése |
379 |
| Elektronok ütközése atomokkal |
380 |
| Egyéb töltött részecskékhez vezető folyamat |
385 |
| Töltött részecskék eltűnése |
389 |
| Töltéshordozó részecskék mozgása |
391 |
| Mozgás elektromos tér hatására |
391 |
| A diffúziós mozgás |
394 |
| A gázkisülés általános alapegyenletei |
394 |
| A különböző fajtájú gázkisülések részletesebb vizsgálata |
395 |
| Gerjesztett kisülések |
395 |
| A gáz átütése |
397 |
| A ködfénykisülés |
399 |
| Az ívkisülés |
402 |
| A plazmafizika alapjai |
405 |
| A teljesen ionizált gáz tulajdonságai |
405 |
| Az igen híg plazma térbeli határolásának kérdése. Az elektromágneses fal |
409 |
| A magneto-hidrodinamika alapösszefüggései |
413 |
| A magneto-hidrodinamikus (MHD) generátorok |
416 |
| Az elektrodinamika alapegyenleteiben szereplő anyagjellemzők mikrofizikai értelmezése |
419 |
| Elektromos vezetőképesség |
421 |
| A vezetőképesség fajai |
421 |
| A fémes vezetés |
422 |
| Az ionvezetés |
428 |
| A szupravezetés |
429 |
| A dielektromos állandó |
433 |
| A dielektrikumok osztályozása |
433 |
| Deformációs és orientációs polarizáció gázokban |
435 |
| Folyadékok és szilárd anyagok polarizációja |
439 |
| A dielektromos állandó frekvenciafüggése. A dielektromos veszteség |
442 |
| Ferroelektromos anyagok |
448 |
| A polarizációval kapcsolatos egyéb jelenségek |
453 |
| A mágneses permeabilitás |
458 |
| A mágneses anyagok osztályozása |
458 |
| A diamágneses anyagok |
459 |
| A paramágneses anyagok |
461 |
| A nem ferromágneses fémek mágneses tulajdonságai |
463 |
| A ferromágneses anyagok |
464 |
| A permeabilitástenzor |
472 |
| A magnetosztrikció |
475 |
| Az elektromágneses tér és a részecskék energetikai kölcsönhatása |
479 |
| Általános összefüggések |
481 |
| Az általános energiamérleg |
481 |
| Áramok a külső körben |
484 |
| Tértöltéshullámok |
487 |
| A klisztron |
490 |
| A haladóhullámú cső |
493 |
| A magnetron |
497 |
| A klasszikus elektrodinamika sugárzó elektronja |
501 |
| A Cserenkov-sugárzás |
504 |
| Kvantumelektronika |
505 |
| A spontán és indukált emisszió |
508 |
| Mikrorendszer és a sugárzó tér termikus egyensúlya |
508 |
| Az átmeneti valószínűségek kvantummechanikai meghatározása |
509 |
| Az indukált emisszióval kisugárzott teljesítmény |
511 |
| Különböző MASER-típusok |
512 |
| Az ammoniamézer |
512 |
| Kétszintű szilárdtest-mézer |
515 |
| Háromszintű szilárdtest-mézer |
517 |
| Lézertípusok |
521 |
| Szilárdtest-lézerek |
521 |
| A gázlézerek |
524 |
| A félvezető-lézerek |
524 |
| Az elért eredmények |
526 |
| Kvantitaív megfontolások |
528 |
| Irodalom |
531 |
| A fizika alapállandóinak számértéke |
533 |