Előszó |
11 |
Bevezetés |
13 |
Töltött részecskék mozgása elektomágneses térben |
|
A mozgás homogén sztatikus terekben |
22 |
Elektromos tér |
22 |
A részecske mozgása homogén mágneses térben |
29 |
A részecske mozgása egyszerre ható elektromos és mágneses térben |
32 |
A részecske mozgása egyidejűleg ható, nagyobb kiterjedésű homogén villamos és mágneses térben |
34 |
Az energiaviszonyok sztatikus terekben |
38 |
A mozgásegyenletek igen nagy sebességeknél |
40 |
A tömeg növekedése a sebességgel |
40 |
A tömeg-energia ekvivalencia |
41 |
A relativisztikus mozgás mágneses térben |
44 |
A töltött részecske mozgása centrális erőtérben |
47 |
A mozgásegyenletekből levonható általános következtetések |
47 |
A pálya alakja |
48 |
Az alfa-részek szórása atommagokon |
49 |
Mágneses dipólus mozgása mágneses térben |
51 |
A dipólus viselkedése homogén mágneses térben |
51 |
A dipólus viselkedése inhomogén mágneses térben |
55 |
Az elektronoptika elemei |
56 |
Az optika töréstörvényének analógiája az elektromágneses térben |
56 |
A mechanika és az optika általános analógiája |
58 |
A mechanika általános elvei |
60 |
Az elektromos lencse fókusztávolságának meghatározása az optikai analógia alapján |
61 |
A vékony lencse fókusztávolságának számítása a mozgásegyenlet alapján |
69 |
A mágneses lencsék |
72 |
Az elektronmikroszkóp |
75 |
Az ionoptika elemei |
78 |
Az elektrosztatikus tér mint spektrométer |
78 |
A mágneses tér mint spektrométer |
81 |
Bonyolultabb terekkel dolgozó tömegspektrográfok |
83 |
Részecskegyorsító berendezések |
85 |
A kaszkádgenerátor |
85 |
A Van de Graaff-generátor |
88 |
A ciklotron |
89 |
A betatron |
91 |
A szinkrotron és a szinkrociklotron |
93 |
A mikrotron |
97 |
A gyorsító berendezésekkel elérhető maximális energia |
97 |
Töltött részecskék mozgása nagyfrekvenciás elektromos térben |
98 |
A dióda viselkedése nagyfrekvenciás térben |
98 |
A katódsugárcső viselkedése nagyfrekvenciás eltérítő feszültségnél |
100 |
A fázisfókuszálás |
102 |
A rádiófrekvenciás tömegspektrográf |
105 |
Mikrorendszerek törvényszerűségei |
107 |
A Bohr-féle atommodell |
110 |
Bohr posztulátumai |
110 |
A hidrogénatom lehetséges energiaállapotai |
110 |
A kisugárzott fény spektruma |
112 |
A korrespondencia-elv legegyszerűbb alakja |
114 |
Az atom ellipszismodellje |
114 |
Az atom energiaállapotának jellemzése a fő- és mellékkvantumszámok segítségével |
116 |
A kvantumfeltétel általánosítása |
117 |
A mágneses kvantumszám bevezetése |
118 |
Az energianívók felhasadása mágneses térbéen |
119 |
A kiválasztási szabály igazolása a korrespondencia-elv segítségével |
120 |
Az elektron saját mechanikai és mágneses nyomatéka |
121 |
A kvantumszámok teljes rendszere |
122 |
A kvantummechanika alapjai |
123 |
A Bohr-elmélet fogyatékosságai |
123 |
A hullám-korpuszula dualitás |
123 |
A fényelektromos jelenség |
124 |
A Compton-effektus |
125 |
A részecskékkel kapcsolatos de Broglie-hullámok |
126 |
A kvantummechanika alapegyenlete: a Schrödinger-egyenlet |
128 |
A hullámoptika analógia |
128 |
A Schrödinger-egyenlet értelmezése |
130 |
A Schrödinger-egyenlet legegyszerűbb megoldásai |
132 |
Erőmentes térben mozgó elektronhoz rendelt síkhullám |
132 |
Egy véges térrészben mozgó elektron lehetséges energiaállapotai |
133 |
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció |
134 |
Az alagúteffektus |
136 |
A hidrogénatom |
138 |
A periódusos rendszer felépítése |
143 |
Az atomok lehetséges energiaállapotai |
145 |
Az egy elektronnal bíró rendszerek |
145 |
Az egyelektron-rendszer viselkedése mágneses térben |
149 |
Több elektronú rendszerek |
153 |
Az atommag mágneses nyomatékának befolyása az atom energiaállapotára |
155 |
A röntgenspektrum |
157 |
A molekuláris színképe |
161 |
Az energiaviszonyok kvantitatív áttekintése |
161 |
A frekvenciák meghatározása |
162 |
A Raman-szórás |
163 |
A rádióspektroszkópia |
163 |
A rádióhullámok tartományába eső kisugárzáshoz vezető átmenetek |
163 |
A rádióspektroszkópia kísérleti módszerei |
166 |
A kvantummechanika általános elvei és számítási módszerei |
167 |
A Schrödinger-egyenlet átírása operátoros alakba |
167 |
A pszí állapotfüggvénnyel való számolási szabályok |
168 |
A lehetséges értékek mint sajátértékek |
169 |
A sajátfüggvények ortogonalitása |
170 |
Az operátorok felcserélhetőségének szerepe |
170 |
A perturbációszámítás |
171 |
A perturbációszámítás nem elfajuló esetben |
171 |
A perturbációszámítás elfajuló esetben |
172 |
Időtől függő perturbáció |
173 |
A kvantummechanikai töltésprobléma |
173 |
Általános eset elhanyagolható kölcsönhatással |
173 |
A hidrogénmolekula |
175 |
Az atommag |
179 |
A rendszám, a tömegszám és a tömeg |
179 |
A mag egyéb jellemzői |
181 |
A makroszkopikus anyag felépítése |
183 |
A klasszikus statisztika |
187 |
A termodinamikai valószínűség fogalma |
187 |
A Maxwell-eloszlás mint a legvalószínűbb makroállapot a sebességtérben |
189 |
A kvantumstatisztikák |
192 |
A mikroállapot fogalma a kvantummechanikában |
192 |
A klasszikus Bose-Einstein- és a Fermi-Dirac-statisztika összehasonlítása |
194 |
Az egyensúlyi állapothoz tartozó eloszlás meghatározása |
198 |
A gáztörvények |
199 |
A klasszikus gáz |
199 |
Az elektrongáz |
213 |
A fotongáz |
220 |
A szilárdtestfizika alapjai |
221 |
A kémiai kötés természete |
221 |
A szilárdtestek felépítése |
223 |
A potenciális energia menete a fémes szilárdtestekben |
225 |
A szilárdtestek sávelmélete |
227 |
Elektronok viselkedése periodikus potenciálú térben |
228 |
A sávstruktúrák lehetséges esetei |
235 |
Statisztikus ingadozások |
238 |
A részecskeszám ingadozása egy megadott térrészben |
238 |
A Brown-mozgás |
240 |
Műszerek mérési pontosságának a termikus ingadozás okozta határa |
242 |
Sörét- (Schottky-) zaj |
243 |
Az ellenállászaj |
244 |
A nem egyensúlyban levő rendszerek viselkedése |
246 |
A rugalmas és a rugalmatlan ütközés energiamérlege |
246 |
A hatáskeresztmetszet fogalma |
250 |
A relaxációs idő |
252 |
A diffúzió |
253 |
Elektrongáz transzlációs mozgása külső erőtér hatására |
260 |
A D diffúziós álandó és a mű mozgékonyság közötti összefüggés |
262 |
Boltzmann kinetikus egyenlete |
263 |
Elektronok kilépése fémekből |
267 |
A termikus és a téremisszió |
269 |
A Richardson-Dushman-formula levezetése |
269 |
A katódból kijutott elektronok tulajdonsága |
272 |
A retardáló tér hatása |
274 |
A kontaktpotenciál |
276 |
A Schottky-hatás és a hidegemisszió |
277 |
A tértöltés hatása |
281 |
Az emissziós összefüggések kísérleti igazolása |
286 |
A gyakorlat emittáló anyagai |
290 |
A vákuumcsövek alaptípusai |
291 |
A dióda |
291 |
A trióda |
293 |
A trióda áramviszonyainak részletesebb vizsgálata. Az elektronmétercső |
298 |
A több rácsú csövek |
301 |
A legegyszerűbb csőkapcsolások |
304 |
A dióda mint egyenirányító |
304 |
Az elektroncsó mint erősítő |
306 |
Az elektroncső mint rezgéskeltő |
311 |
A hőenergia átalakítása villamos energiává a termikus elektronemisszió kihasználásával |
313 |
A szekunder emisszió |
318 |
A felületi fényelektromos jelenség |
320 |
Félvezetők |
323 |
A félvezetők felépítése |
326 |
A félvezetők energiaszintjei. Félvezető anyagok |
326 |
A "lyuk"-fogalom bevezetésének energianívókon |
329 |
A töltéshordozók eloszlása a különböző energianívókon |
330 |
Áramvezetés homogén félvezetőkben |
334 |
A vezetés mechanizmusa |
334 |
A vezetés kísérleti vizsgálata. A Hall-effektus |
336 |
Félvezető ellenállások |
337 |
A p-n átmenet |
339 |
Az energianívók eltolódása |
339 |
A p-n átmenet termikus egyensúlyának kvantitatív tárgyalása |
339 |
Rétegdióda |
343 |
A kvalitatív kép |
343 |
Az áram kvantitatív meghatározása az áteresztő- és a záróirányban |
345 |
A p-n átmenet kapacitása |
348 |
Az Esaki- vagy tunnel (alagút)-dióda |
351 |
A tűs egyenirányító |
355 |
A p-n-p rétegtranzisztor |
357 |
A rétegtranzisztor felépítése és működési elve |
357 |
Az alapkapcsolások |
359 |
A rétegtranzisztor áramviszonyainak kvantitatív tárgyalása |
363 |
A tűs tranzisztor |
366 |
Félvezetőkkel kapcsolatos fotoeffektusok |
367 |
Fotoellenállás, fotodióda, fényelem |
367 |
A félvezetők lumineszcenciája |
369 |
Termoelektromos jelenségek |
371 |
Villamos jelenségek gázokban |
375 |
A töltéshordozók keletkezése és eltűnése |
379 |
A gázkisülésben végbemenő elemi folyamatok általános jellemzése |
379 |
Elektronok ütközése atomokkal |
380 |
Egyéb töltött részecskékhez vezető folyamat |
385 |
Töltött részecskék eltűnése |
389 |
Töltéshordozó részecskék mozgása |
391 |
Mozgás elektromos tér hatására |
391 |
A diffúziós mozgás |
394 |
A gázkisülés általános alapegyenletei |
394 |
A különböző fajtájú gázkisülések részletesebb vizsgálata |
395 |
Gerjesztett kisülések |
395 |
A gáz átütése |
397 |
A ködfénykisülés |
399 |
Az ívkisülés |
402 |
A plazmafizika alapjai |
405 |
A teljesen ionizált gáz tulajdonságai |
405 |
Az igen híg plazma térbeli határolásának kérdése. Az elektromágneses fal |
409 |
A magneto-hidrodinamika alapösszefüggései |
413 |
A magneto-hidrodinamikus (MHD) generátorok |
416 |
Az elektrodinamika alapegyenleteiben szereplő anyagjellemzők mikrofizikai értelmezése |
419 |
Elektromos vezetőképesség |
421 |
A vezetőképesség fajai |
421 |
A fémes vezetés |
422 |
Az ionvezetés |
428 |
A szupravezetés |
429 |
A dielektromos állandó |
433 |
A dielektrikumok osztályozása |
433 |
Deformációs és orientációs polarizáció gázokban |
435 |
Folyadékok és szilárd anyagok polarizációja |
439 |
A dielektromos állandó frekvenciafüggése. A dielektromos veszteség |
442 |
Ferroelektromos anyagok |
448 |
A polarizációval kapcsolatos egyéb jelenségek |
453 |
A mágneses permeabilitás |
458 |
A mágneses anyagok osztályozása |
458 |
A diamágneses anyagok |
459 |
A paramágneses anyagok |
461 |
A nem ferromágneses fémek mágneses tulajdonságai |
463 |
A ferromágneses anyagok |
464 |
A permeabilitástenzor |
472 |
A magnetosztrikció |
475 |
Az elektromágneses tér és a részecskék energetikai kölcsönhatása |
479 |
Általános összefüggések |
481 |
Az általános energiamérleg |
481 |
Áramok a külső körben |
484 |
Tértöltéshullámok |
487 |
A klisztron |
490 |
A haladóhullámú cső |
493 |
A magnetron |
497 |
A klasszikus elektrodinamika sugárzó elektronja |
501 |
A Cserenkov-sugárzás |
504 |
Kvantumelektronika |
505 |
A spontán és indukált emisszió |
508 |
Mikrorendszer és a sugárzó tér termikus egyensúlya |
508 |
Az átmeneti valószínűségek kvantummechanikai meghatározása |
509 |
Az indukált emisszióval kisugárzott teljesítmény |
511 |
Különböző MASER-típusok |
512 |
Az ammoniamézer |
512 |
Kétszintű szilárdtest-mézer |
515 |
Háromszintű szilárdtest-mézer |
517 |
Lézertípusok |
521 |
Szilárdtest-lézerek |
521 |
A gázlézerek |
524 |
A félvezető-lézerek |
524 |
Az elért eredmények |
526 |
Kvantitaív megfontolások |
528 |
Irodalom |
531 |
A fizika alapállandóinak számértéke |
533 |