Előszó |
11 |
A felhasznált forrásművek jegyzéke |
13 |
A spanyol nyelv |
15 |
Hangtan |
|
Bevezetés |
19 |
A hangképző és hangmódosító szervek |
20 |
A tüdő |
20 |
A gégefő |
20 |
A garat, a száj- és orrüreg |
21 |
A spanyol nyelv hangkészlete |
22 |
A magánhangzók |
25 |
A palatális magánhangzók |
27 |
A veláris magánhnagzók |
30 |
A kettős- és hármashangzók |
32 |
A mássalhangzók |
33 |
A zárhangok |
35 |
Az orrhangok |
38 |
Az affrikáták |
41 |
A réshangok |
42 |
A laterális hangok |
49 |
A pergő hangok |
50 |
Helyesírás és kiejtés |
51 |
A hangsúly |
57 |
A hangok időtartama |
60 |
A magánhangzók |
61 |
A mássalhangzók |
62 |
A szótagok hosszúsága |
63 |
A magánhangzók összevonása |
63 |
Szótan |
|
A szófajok |
67 |
A névszó |
68 |
A főnév |
68 |
A névelő |
69 |
A határozatlan névelő |
69 |
A határozott névelő |
70 |
A főnév neme |
72 |
Nőnemű főnevek képzése |
77 |
A főnév száma |
81 |
A főnévképzés |
86 |
Képzőkkel alkotott főnevek |
86 |
Az előképzők |
86 |
Az utóképzők |
88 |
Kicsinyítő képzők |
95 |
Nagyító és rosszalló jelentésű képzők |
97 |
Az összetett főnevek |
98 |
Igetövek elvonása révén keletkezett főnevek |
99 |
Más szófajhoz tartozó szók főnevesítése |
100 |
A melléknév |
101 |
A melléknév neme |
101 |
A melléknév többesszáma |
102 |
A melléknevek fokozása |
103 |
A melléknevek képzése |
106 |
A határozószó |
109 |
A határozószók fokozása |
109 |
A helyhatározószók |
110 |
Az időhatározószók |
111 |
A módhatározószók |
113 |
A mennyiséghatározószók |
114 |
Igenlő határozószók |
115 |
Tagadó határozószók |
115 |
Kételkedést kifejező határozószók |
117 |
A határozószók képzése |
117 |
A számnév |
118 |
Tőszámnevek |
119 |
Sorszámnevek |
122 |
Törtszámok |
123 |
Szorzószámnevek |
124 |
Gyűjtőszámnevek |
125 |
A névmás |
125 |
A személyes névmás |
125 |
A birtokos névmás |
131 |
A mutató névmás |
133 |
A kérdő névmás |
135 |
A vonatkozó névmás |
136 |
A határozatlan névmás |
138 |
Az ige |
141 |
Általános tudnivalók |
141 |
Az igeragozás rendszere |
148 |
A segédigék |
149 |
Haber |
149 |
Ser |
151 |
Estar |
153 |
A szabályos ragozású igék |
156 |
Cselekvő igék |
156 |
I. igeragozás |
156 |
II. igeragozás |
159 |
III. igeragozás |
162 |
A visszaható igék |
165 |
A szenvedő igék |
168 |
A rendhagyó igék |
171 |
A tőmagánhangzó változásai |
171 |
A tővégi mássalhangzó változásai |
176 |
Más rendhagyó igék |
178 |
Hiányos ragozású igék |
188 |
Az igenévszók |
190 |
A főnévi igenév |
190 |
A melléknévi igenév |
191 |
A határozói igenév |
194 |
Az igeképzés |
194 |
Az igeképző (suffixumok) |
195 |
Az igekötők (praefixumok) |
195 |
A segédszavak |
197 |
Az elöljárószó |
197 |
Az összetett elöljárószók |
209 |
A kötőszó |
211 |
A mellérendelő kötőszók |
211 |
Az alárendelő kötőszók |
212 |
Az indulatszó |
213 |
A valódi indulatszók |
214 |
A másodlagos indulatszók |
214 |
Mondattan |
|
Mondattani alapfogalmak |
219 |
Szószerkezet és szókapcsolat |
219 |
A mondat |
220 |
A mondat fajai |
223 |
A kijelentő mondat |
223 |
A kérdő mondat |
223 |
A felszólító mondat |
224 |
Az óhajtó mondat |
224 |
A felkiáltó mondat |
225 |
A tagadás |
226 |
A szórend |
228 |
Mondathangtani jelenségek |
231 |
A mondathangsúly |
232 |
A hanglejtés |
235 |
A hangösszevonás |
241 |
A hanglekopás |
242 |
Az egyszerű mondat |
243 |
Az egyszerű mondat fő részei és bővítményei |
243 |
Az alany |
245 |
Az állítmány |
247 |
Az egyszerű igei állítmány |
248 |
A kijelentő mód jelen ideje |
248 |
A kijelentő mód folyamatos múltja |
250 |
Az egyszerű múlt |
252 |
Az egyszerű jövő |
254 |
A feltételes mód egyszerű alakja |
255 |
A felszólító mód jelen ideje |
256 |
A felszólító mód egyszerű múltja |
257 |
A felszólító mód egyszerű jövő ideje |
257 |
A parancsoló mód |
257 |
Az igenevek állítmányi használata |
258 |
A főnévi igenév |
258 |
A melléknévi igenév |
260 |
A határozói igenév |
260 |
Az összetett igei állítmány |
261 |
A cselekvő jelentésű összetett igei állítmány |
262 |
A kijelentő mód összetett múltja |
262 |
A kijelentő mód első régmúltja |
263 |
A kijelentő mód második régmúltja |
264 |
A kijelentő mód összetett jövője |
264 |
A feltételes mód összetett múltja |
264 |
A szenvedő jelentésű összetett állítmány |
265 |
A körülírt igealakok |
267 |
A főnévi igenévvel szerkesztett körülírt igealakok |
268 |
Segédigével szerkesztett összetett állítmány |
268 |
Más igével szerkesztett összetett állítmány |
271 |
A melléknévi igenévvel szerkesztett igealakok |
275 |
Segédigével szerkesztett összetett állítmány |
275 |
Más igékkel szerkesztett összetett állítmány |
276 |
A határozó igenévvel szerkesztett igealakok |
279 |
A folyamatos alak |
279 |
Más igékkel szerkesztett összetett állítmány |
281 |
Az igenévszós állítmány |
285 |
Az alany és az állítmány egyezése |
288 |
A jelző |
290 |
A melléknévi jelző |
292 |
A főnévi jelző |
297 |
A számnévi jelző |
300 |
A névmási jelző |
301 |
A névelő |
301 |
A határozatlan névelő használata |
302 |
A határozott névelő használata |
302 |
A névelő használata a földrajzi elnvezések előtt |
303 |
A névelő használata a személynevek előtt |
304 |
Az igenévi jelző |
306 |
A tárgy |
306 |
A jelöletlen tárgy |
307 |
Az a elöljárószóval jelölt tárgy |
308 |
A tárgy helye |
309 |
A részeshatározó |
310 |
A részeshatározó szófajisága |
311 |
A részeshatározó szórendje |
311 |
Más határozók |
312 |
A határozószók szófajisága |
312 |
A határozók fajai |
313 |
A helyhatározó |
314 |
Az időhatározó |
318 |
A módhatározó |
320 |
Az okhatározó |
322 |
A célhatározó |
323 |
Az eszközhatározó |
324 |
A társhatározó |
324 |
Az eredményhatározó |
325 |
A tekintethatározó |
325 |
A szám- és mértékhatározó |
326 |
A hasonlító határozó |
326 |
A szenvedő szerkezethez tartozó határozó |
327 |
Az összetett mondat |
328 |
A mellérendelés |
328 |
A kapcsolatos mondatok |
328 |
Az ellentétes mondatok |
331 |
A választó mondatok |
333 |
A következtető mondatok |
333 |
A magyarázó mondatok |
333 |
Az alárendelés |
334 |
Az igés mellékmondatok |
334 |
Az alanyi mellékmondat |
334 |
Az állítmányi mellékmondat |
335 |
A jelzői mellékmondat |
336 |
A tárgyi mellékmondat |
341 |
A határozói mellékmondatok |
342 |
A részeshatározói mellékmondat |
343 |
A helyhatározói mellékmondat |
343 |
Az időhatározói mellékmondat |
343 |
A módhatározói mellékmondat |
346 |
A hasonlító mellékmondat |
346 |
Az okhatározói mellékmondat |
349 |
A célhatározói mellékmondat |
351 |
A megengedő mellékmondat |
352 |
A feltételes mellékmondat |
354 |
Az igemódok és igeidők használata a mellékmondatban |
360 |
A kijelentő mód használata |
360 |
A felszólító mód használata |
363 |
Az egyenes és a függő beszéd |
371 |
Az igeneves mellékmondat |
379 |
A főnévi igeneves mellékmondat |
379 |
A főnévi igeneves alanyi mellékmondat |
381 |
A főnévi igeneves állítmányi mellékmondat |
382 |
A főnévi igeneves jelzői mellékmondat |
383 |
A főnévi igeneves tárgyi mellékmondat |
383 |
A főnévi igeneves határozói mellékmondat |
384 |
Időhatározói mellékmondat |
384 |
Módhatározói mellékmondat |
386 |
Okhatározói mellékmondat |
387 |
Célhatározói mellékmondat |
387 |
A főnévi igeneves megengedő mellékmondat |
389 |
Feltételes mellékmondat |
389 |
A melléknévi igeneves mellékmondat |
390 |
Időhatározói mellékmondat |
391 |
Módhatározói mellékmondat |
391 |
Okhatározói mellékmondat |
391 |
Önálló melléknévi igeneves szerkezet |
392 |
Időhatározói mellékmondat |
392 |
Módhatározói mellékmondat |
393 |
Okhatározói mellékmondat |
393 |
Megengedő mellékmondat |
394 |
A határozói igeneves mellékmondat |
394 |
Időhatározói mellékmondat |
396 |
Módhatározói mellékmondat |
397 |
Az önálló határozói igeneves szerkezetek |
398 |
Időhatározói mellékmondat |
399 |
Okhatározói mellékmondat |
400 |
Módhatározói mellékmondat |
400 |
Következményes mellékmondat |
401 |
Megengedő mellékmondat |
401 |
Feltételes mellékmondat |
401 |
A névszós mellékmondat |
401 |
Jelzői mellékmondat |
401 |
Időhatározós mellékmondat |
403 |
Módhatározói mellékmondat |
403 |
Okhatározói mellékmondat |
404 |
Helyesírási függelék |
|
Az új spanyol helyesírás |
407 |
A szavak elválasztása |
408 |
Az írásjelek |
409 |
Szó- és tárgymutató |
422 |