"Az első osztályban a gyermek a táblára rajzolt betűt igyekszik lemásolni, lehetőleg utánozva a tanító néni által felrajzolt szép betűformát. Éveken keresztül arra törekszik a pedagógus, hogy tanulói a szabályos formákat megtartva, minél tetszetősebb külalakkal írjanak. Szomorúan tapasztalja azonban, hogy fáradozása teljesen hiábavaló, mert bizonyos idő elteltével minden tanuló egyéni írásmódot vesz fel, és ettől semmiféle külső kényszer eltéríteni többé nem tudja. Mi ennek a jelenségnek az oka?" "Mi az írás a grafológia szempontjából? Papírra rögzített kifejező mozgás éppúgy, mint az arcmimika vagy a gesztikuláció, csak ezeknél bonyolultabb. A kifejező mozgásokat befolyásolják az érzelmek, hangulatok, a vérmérséklet, az önuralom, a térfoglaló énkitágítás, a nyugtalanság és még sok minden, vagyis az ember személyisége." Minthogy elsősorban az "agyunkkal írunk", ez nem meglepő. Annál nehezebb azonban rendszeres kapcsolatokat megállapítani az írás formai jegyei és a pszichológiai jelenségek között. Márpedig ilyen rendszeres kapcsolatok megállapítására törekszik a grafológia, s erre törekszik a szerző, az 1982-ben elhunyt hivatásos grafológus, Csötörtök Csaba is ebben a sokat vitatott szakmában szokatlanul tartózkodó, objektív hangnemű könyvben.
