Filozófiatörténeti vázlatok

Nincs raktáron
Filozófiatörténeti vázlatok
Turay Alfréd
Filozófiatörténeti vázlatok
antik (Szent István Társulat), é.n.
183 o., puha kötés
Részletek
A filozófia neve: a filozófia a görög philia (szeretet, törekvés) és a szophia (bölcsesség) szavak összetétele alapján a bölcsesség szeretete. Először Hérakleitos (Kr. e. V. sz.) nevezte magát a bölcsesség vagy a bölcselet kedvelőjének. A bölcselet meghatározása: a filozófia az az alaptudomány, amely a létezők érzékfeletti összetevőit, összefüggéseit és végső alapját az ész természetes fényében kutatja. A filozófia tárgya mindaz, ami van, ami különbözik a semmitől. Mindazt, ami valamilyen módon megvan, a bölcseletben a létező (gör. on; lat. ens), a létezőség (lat. entitas), a dolog vagy a valóság (lat. res) kifejezéssel jelöljük. Így létező például a plébánosunk, létező a kölni dóm, de létezőnek kell tekintenünk a hétfejű sárkányt is, amennyiben képzeletbeli létezőként különözik a semmitől. Létező minden, ami érzékelhető, elképzelhető és fogalmilag megragadható. A bölcselet vizsgálódási szempontja: a filozófia a létezők érzékfeletti összetevőit (metafizikai lételveit) és végső alapját keresi. Minthogy a bölcselet a létezők érzékfeletti (gör. meta ta phüszika: a fizikain, az érzékelhető szférán túl lévő) összetevőit keresi a filozófia metafizika. Metafizikai lételv például az érzékelhető létező léte és lényege. A lét (lat. esse existentia; gör. einai) az a valóság (lat. actus), amely az érzékelhető és fogalmilag megragadható létezőt megalapozza, áthatja és felülmúlja. Bizonyos, hogy tudunk a létről, hiszen bármit ismerünk meg, mindig tudjuk, hogy a szóban forgó létező több, mint amennyit pillanatnyilag érzékeltünk és megértettünk belőle. Kétségtelen, hogy erről a "többről" (a létről), ami magába foglalja azt is, amit érzékeltünk és megértettük, nem alkothatunk fogalmat, de valamilyen ismeretünk mégis van róla. Ennek az ismeretnek tartalmát a "van" szócska fejezi ki. A lényeg (gör. ouszia; lat. essentia) a létező érthető szerkezete, az a program, amelynek alapján az érzékelhető elemek benne összekapcsolódnak. Így például a víz képlete a víz lényegére utaló kifejezés. - A lét és a lényeg metafizikai összetevők, mert egyik sem érzékelhető, sőt a lét ezen felül fogalmilag sem érthető. E metafizikai alapokat és az ezekkel foglalkozó alaptudományt a görög logosz kifejezéssel jelöljük. A metafizika tehát ontológia, azaz a létező (gör. on) alapjával (logosz) foglalkozó tudomány(logosz).
Adatok
Cikkszám
312104
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!