Raffay Ernő - Szabadkőművesek Trianon előtt

Nincs raktáron
Raffay Ernő - Szabadkőművesek Trianon előtt
állapot
antikvár könyv, jó állapotú
ISBN
9789638846631
2 800 Ft
A vásárlás után járó pontok: 28 Ft
Részletek
Ön a trianoni békediktátum ügyének ismert szakértője, előző és új kötete is kapcsolatban áll ezzel a kérdéskörrel. Mi a véleménye arról, hogy Románia budapesti nagykövetsége a Nemzeti Színházban akarta megünnepelni Erdély román annexióját?

– Látni kell, hogy a románok 1918. december 1. óta nagy előszeretettel alázzák meg a magyar nemzetet. Ez egy nagyon furcsa pszichológiai állapot, hasonlít az igencsak erős szlovák trianoni pszichózisra. És itt nem a budapesti román követség akciójáról van szó. Dolgoztam diplomataként, tudom, hogy a rendezvényhez, s a helyszín megválasztásához a követségnek meg kellett kérnie a bukaresti külügyminisztérium engedélyét. Itt tehát nem lehet félreértésekről vagy véletlenekről beszélni.

De az sem lehet véletlen, hogy a közvélemény igencsak szoros összefüggést sejt a magyarországi szabadkőművesség és trianoni tragédia között…

– Teljes mértékben beigazolták ezt a gyanút a könyvvel kapcsolatos kutatásaim.

Milyen módszerrel dolgozott? Hiszen a szabadkőművesség titkos és erősen titkolt dolog volt mindig és mindenütt.

– Levéltári források alapján végeztem a kutatásaimat. A mi országunk az egyetlen a világon, ahol hozzá lehet férni a szabadkőművesség dokumentumaihoz. Az történt ugyanis, hogy 1920-ban a belügyminiszter betiltotta a hazai páholyok működését, sőt, elkobozta az iratállományukat. Ma is bárki betekinthet ezekbe a dokumentumokba az Országgyűlési Levéltár P szekciójában.

Mi volt az első benyomása, amikor belenézett az iratokba?

– Az, hogy a szabadkőművesség fegyelmezett, képzett és okos emberek által működtetett titkos szervezet, illetve a szervezetek által alkotott rendszer volt. Sok a félreértés és a tévhit e rendszerrel kapcsolatosan, a valóságban nincs benne semmi misztikum. Leszámítva az olyan apróságokat, hogy a dokumentumokban például arra is találtam utalást, hogy a szabadkőművesek bizonyos jelrendszerekről, mint mondjuk a kézfogásról vagy bizonyos lépésformákról is felismerték egymást.

Ki lehet jelenteni, hogy a szabadkőművesség sokat ártott ennek a népnek és ennek az országnak?

– Tudni kell, hogy 1749-ben alakult az első magyar páholy Brassóban. Innen különféle utakon bolyong a hazai szabadkőművesség, a betiltást is megéri például 1795-ben a nagy francia forradalom miatt. Csak 1871-ben következik be a nagy áttörés, ekkor alakul meg Magyarországon a két, eltérő rítust gyakorló nagypáholy, de nemsokára, 1886-ban egyesülnek. Mindez a belügyminiszter engedélyével történik. A magyarországi szabadkőművesség egyébként filantropikus, filozofikus és progresszív irányultságúnak tartja magát. Elsősorban úgy tekint önmagára a hazai szabadkőművesség, mint egyfajta eszmegyárra. A belügyminisztertől kapott engedélyben is benne van, hogy vallási és politikai kérdésekkel nem foglalkozhatnak a magyar páholyok.

Betartották?

– A századfordulón, pontosan 1900-ban radikalizálódik a hazai szabadkőművesség. Várady Zsigmond, a nagyváradi László király páholy főmestere veti meg ennek az alapjait egy írásában. Ez a radikalizálódás lesz aztán a trianoni tragédia egyik legfontosabb belső oka. A másik a parlamenti obstrukció, amely olyan következményekkel járt, hogy az 1911-ben beadott véderőtörvényt csak egy év múlva, 1912 júniusában tudja megszavazni az Országgyűlés.

Hogyan hatott a szabadkőművesség akkor Magyarország sorsára?

– Közvetetten, mégis jelentősen. A Várady Zsigmond által írt és szerkesztett dokumentum a Társadalmi program címet viselte, s ezzel megkezdődött a szabadkőművesség társadalmi-politikai célrendszerének a kidolgozása. Noha ez tilos lett volna számukra. Vallási kérdésekkel sem foglalkozhattak volna, de az 1890-es években született egyházpolitikai törvényben már bizonyíthatóan benne volt a kezük. Legfőbb céljuk az általános, titkos és községenkénti választójog megteremtése volt, ezzel akarták leváltani a régi uralkodó réteget, s magukat a helyükbe tenni az elképzelt népparlament élén.

És mit kezdtek volna az egyházzal?

– Meghirdették az antiklerikális harcot. El akarták venni a keresztény egyházak vagyonát, ideértve az egyházi iskolákat is, sőt, általánosan meg akarták szüntetni a hittanoktatást az elemi iskolában, helyette valamilyen etikai tantárgyat akartak létrehozni, ezt erőltette egyébként az SZDSZ is a rendszerváltozás után.

Érdekes, hogy ennek épp Várady Zsigmond, azaz egy református ember állt az élén annak idején…

– A tizennégymillió holdon gazdálkodó katolikus egyház olyan hatalmat jelentett, amely sok református lelkészt is irritált, ezért is lettek sokan szabadkőművesek.

Mintha isten ellen szóltak volna, igaz, voltak történések, amelyek viszont a magyar történelem ellen szóltak…

– Jászi Oszkár például a legradikálisabbnak számító Martinovics-páholy főmestere volt. Ebbe lépett be Ady is. Jászi azt mondta egy beszédében, hogy újra kell írni a magyar történelmet, méghozzá a történelmi materializmus alapjain. Hozzátéve, hogy ki kell venni a hagyományokat a magyar történelemből, mert azok elbutítják a népet. Ezzel a népbutítással vádolták az egyházakat is. Azért is olyan érdekes mindez, mert 1918-ban három olyan miniszter és egy államtitkár kap helyet Károlyi kormányában, aki a Martinovics-páholyból érkezett.

Hogy viszonyult a szabadkőművességhez a baloldal?

– Például a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond is páholytag volt, egyfajta összekötő kapcsot képezve a szabadkőművesség és a politikai baloldal között. A szabadkőműves Ady pedig a baloldali és liberális lapban, a Világban, valamint a Népszavában publikálja politikai verseit. A szabadkőművesség egyébként az első világháború lezárásának idejére már rendkívüli módon meggyengítette a nemzet összetartó erejét. Károlyi például a szabadkőműves-céloknak megfelelően épp a földosztással van elfoglalva, amikor a románok kemény nemzettudattól fűtve, erős hadsereggel törnek ránk. Mindez egyenesen vezetett Trianonhoz.

A törökök ellenálltak a Párizs környéki békediktátumoknak, ezek szerint ott nem voltak szabadkőművesek?

– De igen! Például pont azok az „ifjú törökök”, akiknek kifejezetten nemzeti elképzeléseik voltak. A szabadkőműves-páholyokat nem lehet egy kalap alá venni. Magyarországon is működtek nemzeti elkötelezettségű vagy istenhívő páholyok, mint például Budapesten a Nemzeti páholy, Szegeden az Árpád, vagy Kolozsváron az Unió. Csak fokozatosan csökkent a számuk, a radikálisoké pedig egyre gyarapodott. A nemzeti páholyok azt vallották, hogy a szabadkőművesség célja a magyar nemzetállam megerősítése. Ezt írásba is foglalták, s a dokumentumot felküldték a budapesti nagypáholyhoz mint afféle felettes szervhez. A levéltárban viszont láttam, hogy a nemzetre vonatkozó sorokat idefönt már jó vastagon kihúzta valaki annak idején. Vagyis a nagypáholy még a kérdés megvitatását sem engedélyezte.

Úgy érezni a szavaiból, hogy a magyarországi nagypáholyok távol tartották magukat az első világháborútól…

– Igen. Tudni kell, hogy a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 1886 óta volt vezető szerve a hazai szabadkőműves-páholyoknak. S ez nyíltan is a franciaországi páholyok szövetségese lett. Dacára annak, hogy Magyarországot ekkor már katonai és gazdasági értelemben is szoros szálak fűzték Németországhoz. A francia és a német páholyok egyébként mind saját hazájukat támogatták a háborúban, a magyarok viszont senkit. Igaz, az egyre kevesebb hazai nemzeti páholy kórházi osztályokat csinál, téli ruhát küld a frontra. A radikális Martinovics-páholy viszont azt írja 1917-es jelentésében, hogy nem foglakozik a háborús sérültekkel, mert más a dolga.

Miért nem a német páholyokat választották szövetségesként a magyarok?

– Többek között azért, mert a három legjelentősebb óporosz páholy nem vett fel zsidókat a tagjai közé. Emiatt azoknak a páholyoknak, amelyeknek mégis lenne velük valamilyen kapcsolatuk, meg kell azt szakítaniuk. Egyébként az antantállamok páholyai már 1917 nyarán tartanak egy titkos konferenciát, ahol elrendezik a világ sorsát. Itt hangzik el, hogy Franciaországnak vissza kell kapnia Elzász-Lotaringiát, aztán meg kell teremteni a független Lengyelországot, vissza kell állítani a független cseh államot, s létre kell hozni az Osztrák–Magyar Monarchia elnyomott népeinek közigazgatási szabadságát. Látni lehet tehát, hogy lényegében 1917 nyarán készen volt a magyarok tragikus trianoni békediktátuma.

Mikor jön el a páholyok alkonya Magyarországon?

– A második világháború után újra akarják szervezni magukat a hazai szabadkőművesek. El is indul a folyamat, ám Sztálin többször is követeli azonnali betiltásukat. De a hazai kommunisták egészen 1950-ig várnak ezzel. Miért? Mert Rákosi Mátyás gyermekkorában szabadkőművesek által fenntartott iskolába járt, s szabadkőműves szellemben nevelkedett. Ez is adalék a baloldali kapcsolatokhoz. A betiltás után, 1989-től alakulnak újra a hazai szabadkőműves-páholyok, ma két szervezet, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy és a Magyar Nagyoriens Nagypáholy működik hazánkban.

Nemzetellenesek?

– A kettő közül az egyiknek sajnos vannak nemzetellenes megnyilatkozásai. De többet erről most ne kérdezzen.

Sinkovics Ferenc
Adatok
szerző
Raffay Ernő
cím
Szabadkőművesek Trianon előtt
kiadó
Kárpátia Studió Kft.
kiadási év
2010
oldalszám
254
kötés
puha kötés
Cikkszám
369929
Kiegészítő termékek
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!