Jézusfaragó ember

Gyökeres költészetének tömör gyűjteménye ma teljes megadásra kényszerít: a székely népkincs az irodalom művészi magasságába először Nyírő József által emelkedett. Az erdélyi irodalom legmélyebb barázdáit -székely ekével - ő szántotta. A múlt "szóba vermelt" titkait a legkomolyabb áhítattal ő keresi. Kis népe "mélység táró bölcsességének" ő itt a legelső ismerője. ...írásainak egy része: egy-egy súlyos, misztikus elemekkel könnyen társult impresszió kivetítése (Hull immár a fenyőtoboz, Csudáló-kő, Jézusfaragó ember). Témacsírái kifejlődését legtöbbször teljes homály fedi. Annál nagyobb élvezetet szerez a figyelmes olvasónak az olyan alkotással (Vízbetemetkezés), melyben a jelen elsőszemélyes élményéből kiindulva, szemünk láttára, s nem a megszokott földalatti úton szalad vissza a népbabona fonalán az ősiségig. Belső élményeinek lírai feszültségű kivetítése, idegenkedés az epikus előadás kihasznált formáitól, s nyelvi művészetének tömör homálya első olvasóit joggal emlékeztették Ady sablon romboló-forradalmára. Az osztályozni akaró esztétikus érthető meghökkenéssel áll meg e szokatlan "elbeszélések epikumot túlharsogó lírai és drámai dübörgéseinek hallatára". Ez a művészet egyetlen műfajjal rokonítható: a ködből és rejtelemből táplálkozó székely népballadával.