Ipolyi Arnold - A Magyar Szent Korona története

Nincs raktáron
Ipolyi Arnold - A Magyar Szent Korona története
2 500 Ft
A vásárlás után járó pontok: 50 Ft
Részletek

A Magyar Tudományos Akadémiának az irodalom s a tudomány összes ágai fejlesztésére irányzott munkássága, külön nemzeti rendeltetésénél fogva, mindenkor kiváló figyelmet fordít a hazai és nemzeti emlékek tanulmányára s ismertetésére.
A nemzet történeti műemlékei közt kétségtelenül egyik legméltóbb helyet foglalja el az ország szent koronája. Mint állami létünkkel úgyszólván egykorú nemzeti palládium és műkincs, egyszersmind államhatalmi és nemzetközi, jogi és törvényes jelentőségénél fogva máig épen úgy jogérvényes hatású, valamint a közkegyelet tárgya.

Adatok
szerző
Ipolyi Arnold
cím
A Magyar Szent Korona története
kiadó
Anno Kiadó
kiadási év
2008
állapot
antikvár könyv, jó állapotú
oldalszám
233
kötés
kemény kötés
ISBN
978-963-375-588-4
kiegészítő információk
Az 1886-ban megjelent mű reprint kiadása. Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.
Cikkszám
551347
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Tartalom

A magyar szent korona története.
A korona viselete. Őskori emlékei. Különféle neme, alakja és anyaga. A korona, mint az uralkodás jelvénye. Adományozása a keleten és nyugaton. A korona-adományozás nemzetközi és közjogi jelentősége. 1
A magyar szent korona adományozása II. Szilveszter pápa által. Szilveszter pápa tudományos, egyházi és politikai pályájának s irányának jellemzése 6
A magyar szent korona adományozásának körülményei s indokai. A római császárság hatalmi állásának s az egyház szabadságának ellensúlyozása, az európai független keresztény államok szervezése által. Szilveszter Magyarországnak az európai államszervezetbe illesztését tervezi 22
II. Szilveszter pápa adománylevele, melylyel a koronát megküldi. Az okmány hitelessége, feltalálása, külső körülményei, alaki és lényeges tartalma. Az oklevélben kifejtett jogelvek a nemzet történeti életében 34
II. Szilveszter levelének a magyar korona művére vonatkozó kifejezése, hogy az általa készült. Szilveszter művészi gyakorlata, egyházművészeti és műipari iskolája. Gerbertet ezért gyanusító és rágalmazó vélemények és hagyományok 46
A szent korona adományozásáról szóló egykorú történetadatok. Thietmár merseburgi püspöknek és folytatóinak a szász évkönyvekben feljegyzései. Sz. István legendáinak és Hartvik sz. István életének a korona megküldésére vonatkozó tudósítása. A lengyel krónikák tudósításai. Az ország koronájának kifejezése sz. István első törvényeiben. A szent koronával való koronázás gyakorlata és annak közjogi fogalma és hatálya az Árpádházi első királyok korában 55
A szent korona későbbi átalakítása. A római korona felső pántjaihoz az újabb görög korona műve hozzá forrasztatik. Az újabb korona, görög felirata szerint Dukas Mihály bizanti császár által küldetett I. Gejza magyar királynak. A két koronának egymáshoz alkalmazása 65
A szent korona, a bizanti új koronával egyesítése daczára is kizárólag sz. István koronájának neveztetett és tartatott azontúl is. Hasonlóan szólnak felőle, mint sz. István római koronájáról, a pápák. A következő Árpádházi királyok folytonos törekvése, hogy a trónhoz jutva, a sz. szoronával megkoronáztassanak s az által uralkodásukat törvényesítsék. A szent korona elnevezés a korona további államjogi jelentőségének fejlődése és fogalma; a korona minden jog és hatalom foglalatjának kifejezése 71
Az Árpádházi királyok fiúága kihalltával a szent korona elraboltatván és huzamosabb ideig letartóztatva lévén, a pápa nevében, követe Gentilis új koronát készittetett és szentelt meg Károly király koronázására. De a szent korona visszaszerzésével Károly újra ezzel törvényesen is megkoronáztatik 85
A korona őriztetése a vegyesházi királyok alatt, a királyi kincstárban. Budán a tárnokházban, a nádor felügyelete alatt. A nádor halála után ideiglenesen Esztergomban az érseknél, majd ennek is elhaltával Visegrád vára sz. Erzsébet kápolnája mellett levő boltban. Kottaner Ilona visegrádi koronarablása Erzsébet királyné parancsára, a ki fiát Lászlót vele megkoronáztatva s osztrák földre menekülve, magával az országból kiviszi 90
Az elorzott koronát Erzsébet királyné ismételve elzálogositja. IV. Frigyes császár által zálogba véve ez vonakodik a zálogösszeg lefizetésével viszatéríteni. I. Ulászló a szent korona hijában sz. Istvánnak fejereklyetartó mellszobrán levő koronával koronáztatik. A szent korona visszaváltása. I. Mályás király, hogy a királyi méltóság teljes törvényességét elnyerje, magát a szent koronával megkoronáztatja. Az ország törvényei a korona őrzéséről 97
A mohácsi vész alkalmával a szent korona Szapolyai János őrizete alatt Visegrádon, a ki magát vele megkoronáztatja. Perényi koronaőr Visegrádra visszahelyezi. I. Ferdinand koronázására Székesfejérvárra hozza. Perényi magánál letartóztatván, elfogadása alkalmával Szulajman török császár hatalmába kerül. Visszaadja János királynak, a ki magánál tartva Erdélybe viszi, hol halála után neje Izabella birtokába jut. Izabella a békeszövetség folytán Ferdinandnak kiszolgáltatja 103
A szent korona az országon kívül előbb Bécsbe, majd Prágába vitetik, és csak a koronázás alkalmával hozatik ideiglenesen vissza Pozsonyba. A bécsi békekötés a korona visszahozatalát kéri. II. Rudolf és Mátyás közötti egyezkedés által Prágából visszahozatik. Mátyás koronázása alkalmával a korona fogadtatása. A koronának a pozsonyi várban őriztetése és őreiről hozott törvények. A Bochkay-féle korona ellen hozott törvény 106
A korona őrhelye a villám által sujtva. Bethlen fölkelése által veszélyben forog. A korona őrei Pálffy István és nevezetesen Révay Péter feláldozó kitartása. A korona biztosabb őrizet végett Zólyom várába, majd Kassára, Eperjesre és Ecsed várába vitetik. A korona visszahozatala s átadása Trencsén várában 112
II. József magát nem koronáztatván meg, a szent koronát Bécsbe az udvari kincstárba letétetni rendeli. A hatóságoknak ez ellen föllépése, a nemzet bánata. A korona visszahelyezése. Diadalmenetben vitetik Budára az ország ünneplése közt, a vármegyék lovas csapatokat rendeznek kiséretére s őrizetére. Budán fogadatatása 117
A korona II. Lipót koronázására vitetik a vármegyék banderiumai kiséretében. Budára visszahelyeztetvén, I. Ferencz ott vele megkoronáztatik. A franczia háború idejében az ország több helyére vitetett biztosságba. V. Ferdinand koronázására Pozsonyba s onnan Budára visszahozva. A fölkelés alatt Budáról elvitetve, a kormányt követi. A menekvők által az ország határán Orsovánál Alibunár hegye s a Duna közt elásatott. Fölfedezése. Ünnepélyes felhozatala Budára, innét Bécsbe vitele az uralkodó elé. Budára előbbi őrhelyére visszahozatala. I. Ferencz Józsefnek koronáztatása Budán és a szent korona tudományos vizsgálata 122
A szent korona s a koronázási egyéb jelvények műleírása
A szent korona alakjának és művezetésének leirása. Műbecse és helye, a többi hasonló legrégibb koronák sorában. A korona két részből, egy régibb a római és a későbbi bizanti koronából egygyé alakíttatott. E két korona eredeti alakjának külön ábrái. A felső koronarészt képező pántok lemezeinek alaprajza felső s alsó oldalukon. A pántok hasadékai és kapcsai. E pántok vékony, törékeny, de tisztább arany-anyaga. Az alsó korona pántjának erősebb lemeze és ötvösműve, de kevesbbé tiszta arany-anyaga. A felső korona zománczmű-képei leírása. Krisztus az apostolokkal. Utóbbiak képei közül négy a korona átlalkítása alkalmával, az alsó homlokpánt levétetvén, ezzel együtt elenyészett 133
A bizanti későbbi korona alkalmazása a régibb római koronához. A bizantinak eltérő arany-anyaga, ötvösműve és zománczképei. Ez utóbbiak: Krisztus, Dukas Mihály bizanti császár, fia Konstantin Porphirogenete, Gejza király, arkangyalok és szentek ábrái. A korona külön ormai, zöld leveles zománczalakzatai mintegy koszorúleveleket képeznek. Ez utóbbi zománcképzések sajátságos s jelenleg páratlan s ismeretlen technikája, a mennyire ezek nem lévén lemezalakra alkalmazva, a világosságot átbocsátják. Az alsó korona ékkövei és gyöngyei; lefüggő lánczai. A korona keresztje, süvege, bélése. Arany-anyaga s ékkövei, méretei, súlya s értéke 145
A két korona arany-anyaga, ötvösművészete és zománczképei eltérő jellege. A zománczmű gyakorlata és különféle nemei. A rekeszes zománczmű technikája és gyakorlata, annak külön, átlátszón, hátlap nélkül foglalt neme koronánkon. A rekeszes zománcznak Magyarországban gyakorolt kiálló filigrán, szemcsés sodronynyal vagy lemezzel alakitott neme. A fenmaradt rekeszes zománczok műtörténeti összehasonlításának tanulsága koronánk rekeszes zománczképeire nézve, koronánk római és bizanti eredetéről szóló eltérő szakvélemények 156
A zománczmű fejlődésének története nyugaton, Német-, Franciaországban és Rómában. Koronánk zománczainak római műjellege, a római Kozmata-művészet képzései. Sz. István neje Gizela királynénak az ő s a király képével alakitott, s hasonló zománczczal kiszitett keresztje. Teofánia bizanti műirányának befolyása Gizela által Magyarországra, a magyar ötvösművesség keletkezése. A rekeszes zománczművészet hanyatlása s elenyészte helyébe a vájt zománcz keletkezése. A magyar királyok egyéb házi és halotti koronáinak emlékei 170
A koronázási palást, mint sz. István király és Gizela királyné műve és ajándéka. Használatának adatai a királyok koronázása alkalmával. Alakja és átalakitása. Műtörténeti becsére és nevezetességére nézve e nemben első helyen áll. Eredetileg misemondó ruha, átalakitása. Anyaga, kelméje, himzése; képköre: a mennyország és a földi egyház dicsősége, győzelme és küzdelme. Krisztus isteni fönségében, szűz Mária, angyali karok, proféták és apostolok, első vértanú szentek képei és sz. István király, Gizela királyné valamint fiok Imre herczeg arczképei. A gallér külön himzései, annak keleti szövete bélésén. Sz. István bursája. A palást mintalapja. A palást készülésének helye. A sz. István által alapitott veszprémvölgyi görög apácszák kolostora. Az akkori egyházműlendület Német- s Magyarországon. Szt. László király palástja 182
A királyi jogar s ország-alma. A jogarnak eltérő alakja, kristálygömbje s állatalakzatai, filigran műve, alakjai hasonlók a sz. istváni korona filigran alakjaihoz. Keleti kuffitirás, vagy kabalisztikus talizmán írásjegye, lánczról lefüggő kis golyói. Hasonalata a régi celta és magyar buzogány alakjával. Az ország-alma újabb eredetű, Anjouházi czímere. A sz. Istvánnak tulajdonított kard későbbi mű. A prágai egyház sz. István kardja régibb művezete. Az elveszett s használhatatlanná vált koronázási öltönyök és jelvények. Az apostoli kereszt, az eskükereszt. A koronaszekrény