Gondos Béla, Horváth Zoltán György - Somogy, Tolna és Baranya középkori templomai a teljesség igényével

Nincs raktáron
Gondos Béla, Horváth Zoltán György - Somogy, Tolna és Baranya középkori templomai a teljesség igényével
Gondos Béla, Horváth Zoltán György
Somogy, Tolna és Baranya középkori templomai a teljesség igényével
Romanika Kiadó, 2004
256 o., kemény kötés
Részletek
Dombok közt rejtőzködő középkori templomok, festői templomromok a településektől távol, káprázatos gazdagságú freskók Siklóson és Cserkúton, öltöztetős Madonna-kegyszobor Andocson, apró egyházak a romanika idejéből, látványos gótikus monumentalitás, egykorvolt fontos apátságok, 86 templom, 332 színes fotó: a 64-ből három vármegye középkori templomai a teljesség igényével, hihetetlen gazdagság, pedig csak milyen kicsi szelete Európa közepének, kulturális nagyhatalmának, Magyarországnak, vagyis a Kárpát-medencének... „Magyarország szegény középkori műemlékekben." Micsoda elterjedt tévhit ez, amit természetesen csak azok állíthatnak, akiknek fogalmuk sincsen a máig is megmaradt hallatlanul sok kincsünkről vagy akik tudatos rosszindulattal akarják magyarellenességük miatt ezt a hiszékenyekkel elhitetni! Az igazán szomorú az, amikor hozzáértőnek képzelt szakemberek nyilvánulnak meg e két kategória képviselőiként. Persze a hazai ismeretterjesztés is hibás, hiszen középkori templomainkról eleve csak elvétve jelenik meg könyv, és ami készül, az pedig válogatás, amelybe nagyrészt ugyanaz kerül bele. Könyvünk célja ezzel pont ellentétes éppen a fentiek miatt: a Dél-Dunántúl három megyéjét nem szemezgetve, hanem a teljesség igényével dolgoztuk fel, felsorolva az összes templomot és templomromot (a legfontosabb kronológiai adatokat is közölve; egy lehetséges bejárási útvonalra felfűzve), amelynél a középkori jelleg jelenleg is élvezhető mértékben látható. A templomokat gazdag, színes fotóanyaggal és a hozzájuk kapcsolódó rövid bemutató szövegekkel ismertetjük úgy, hogy az egyes műemlékek értékei részletesen megjelenjenek e képeken. „A teljesség igényével?" hát ezért a kitételért sokan talán nagyképűnek tarthatnak (távol álljon tőlünk) és lázasan keresik, hogy mit hagytunk esetleg ki. Ez külön öröm számunkra, hiszen a legkörültekintőbb igyekezet, a fellelhető - elég szűkös -irodalombeli információk alapos összegyűjtése, helyszíni ellenőrzése ellenére is előfordulhat, hogy valamilyen adat nem jutott el hozzánk. Mivel az ezzel foglalkozó szakemberek „naponta" tárnak fel újabb középkori emlékeket, remélhetőleg néhány év múlva már „hiányosabb" lesz a könyvünk. Pár évvel ezelőtt például még a szentélyéről készült egy-két külső fotóval szerepelt volna mindössze a siklósi plébániatemplom, ahol káprázatos szépségű és gazdagságú freskókat találtak és az utóbbi években nagyszerűen restauráltak is - így könyvünk legrészletesebben bemutatott temploma lett ez. Az már a magyarországi sajtó szégyene, hogy erről a valódi hírről az érdeklődő nagyközönség nem értesülhetett. hát legalább most értesülhet... Miért éppen a Dél-Dunántúl? E három megyét természetes határai, a Balaton, a Duna és a Dráva egységes régióvá teszik. Nagyjából egységes a táj is: szívet-lelket gyönyörködtető dombvidék, nagyszerű díszlet a középkori templomokhoz. A történelem nem kímélte, hiszen nagyrészt hódoltsági terület volt a török időkben. Így számunkra méginkább bizonyítja Magyarország középkori nagyságát és gazdagságát: ha ilyen történelmi körülmények között is ennyi minden megőrződött, akkor mennyi érték lehetett egykor? Ez az országrész idegenforgalmi szempontból is népszerű: Somogyba a Balaton, Pécs környékére a mediterrán környezet és a nevezetes borvidék vonz sokakat. Reméljük közülük sokan vállalkoznak e műemlékek személyesen való felkeresésére is. Mivel mi szerves egységekben gondolkodunk (trianoni demarkációs vonalakhoz tehát semmi közünk), Baranya megye részeként nyilvánvalóan szerepeltetjük az ún. Baranyai háromszöget vagy Drávaszöget, azaz a jelenleg Horvátországhoz csatolt magyar területet. E kis terület feldolgozásánál gyakorlatilag teljes információhiánnyal kellett küzdenünk: mindössze Lábadi Károly sok tekintetben más szempontú műve adott támpontot a középkori templomokról. Szerencsére a helyszínen járva a csúzai református lelkész is jelentős segítségünkre volt, megerősítve, hogy valóban - az ő tudomása szerint is - az a három ottani templom (Laskó, hercegszőlős és Csúza) mutat élvezhető mértékű középkori részleteket, amelyeket gondoltunk. Sajnos - nagy fájdalmunkra - a könyvből ki kellett hagynunk ezúttal az ormánsági szépséges kazettás mennyezetű templomok sorát (pl. Drávaiványi, Kórós), mivel azok egyike sem középkori épület. A műemlékeket csillagokkal láttuk el, amely a képek mellett segítheti az érdeklődőt abban, hogy melyik hely a kihagyhatatlanul fontos és melyik az, amely inkább az ismereteink árnyalására, további gazdagítására alkalmas. Kívánjuk, hogy - könyvünket akár útikönyvként használva - minél többen vállalkozzanak e települések és templomok felkeresésére és minél többen győződjenek meg arról, amit mi már régen tudunk és minden lehetséges módon hangoztatunk, hogy Magyarország bizony nagyon gazdag műemlékekben.
Adatok
Cikkszám
946669
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!