Amikor három évvel ezelőtt a Kézikönyv szociális munkásoknak c. tanulmánygyűjtemény első kiadását útnak indítottuk, olyan olvasókat képzeltünk magunk elé, akik esetleg képesítés nélkül lépnek munkába valamely szociális szolgálatnál. Nekik akartunk a polcra tenni olyan művet, amelyből a lehető legtöbbet meg lehet tudni a szociális munkás szakmáról. Persze gondoltunk az oktatásra is. Úgy tűnik, jól gondolkodtunk. A kézikönyv első kiadása nagyon gyorsan elkelt, egy éve már csak másolatokat tudtunk belőle adni.
Egy új szakma történetében három év is nagy idő. Aki ma szociális munkát akar végezni, az felsőfokú tanulmányokba kezd, és elkötelezi magát az élethosszig tartó tanulás mellett. Mindannyian újra meg újra elsajátítjuk a szakmánkat, mert a jelenlegi tudás nagyon gyorsan elévül. A második kiadás szerkesztésében ez a tudat vezérelt minket. Az eltelt három év alatt kipróbáltuk a kötetet, sokmindent használtunk belőle, volt, amit pedig nem. Az új kiadásba jórészt azok a tanulmányok kerültek, amelyeket szívesen forgattunk, és új művekkel is szaporítottuk a kötetet, Sajnos nem tudtuk megkérdezni a gyakorló kollégák széles körét, hogy ők mit szerettek a kötetben, így tanítási tapasztalatainkra hagyatkoztunk. Szívesen forgattuk a kötet második részét, mely a szociális munka területeiről szól, így most is találkozhat az olvasó a segítő munka alapvető készségeivel, az esetkezeléssel, a családgondozással, a csoportokkal és a közösségekkel végzett szociális munkát ismertető tanulmányokkal.
