| Előszó helyett |
5 |
| A biokommunikáció általános kérdései |
|
| Az állatok közti hírközlés lényege |
11 |
| Az információáramlás egyes mozzanatai |
11 |
| A biokommunikációs szignálok jelentősége |
13 |
| A kommunikáló egyedek száma |
16 |
| A biokommunikáció kutatásának rövid története |
17 |
| A biokommunikáció tárgyalásának csoportosítása |
21 |
| Biokommunikáció a sejtekben és a szervezetekben |
|
| Információáramlás az önálló sejt életében |
25 |
| Információcsere a soksejtű szervezetekben |
28 |
| Biokommunikáció az egyes állatfajok között |
|
| Információcsere állat és állat között |
39 |
| Kémiai hírközlés az állatvilágban |
42 |
| A kémiai szignálok természete |
43 |
| A feromonok kémiai jellege |
43 |
| Hol termelődnek a feromonok? |
44 |
| A rovar szaglószerve és feromonja |
48 |
| A szaganyag terjedésének tér-idő mintázata |
51 |
| Szimatolnak-e a csontos halak? |
57 |
| Miért nincs kémiai kommunikáció a madaraknál? |
60 |
| Az emlősök szaglószerve |
63 |
| A kémiai kommunikáció által kiváltott reakciók |
64 |
| Vonzó hatású feromonok |
66 |
| Szétszóró (diszperziós) feromonok |
70 |
| Támadást kiváltó feromonok |
70 |
| Védekezés feromonok segítségével |
71 |
| Riasztóferomonok |
74 |
| Nyomjelző és territoriális feromonok |
80 |
| Ivari feromonok |
88 |
| Nemi ösztönt fokozó feromonok |
94 |
| Hogyan segítik a feromonok az ivadékgondozást? |
96 |
| Egyedi és csoportos ismertetőjegyek |
97 |
| Együttes (komplex) feromonhatás |
99 |
| Termikus és elektromos információátvitel |
102 |
| A hőmérséklet mint információforrás |
102 |
| Információcsere elektromos ingerek útján |
105 |
| Biokommunikáció mechanikai ingerek segítségével |
111 |
| Taktilis kommunikáció |
112 |
| Érintkezési inger és vibráció |
113 |
| A taktilis, illetve a vibrációs információátvitel biológiai szerepe |
120 |
| Akusztikus biokommunikáció |
122 |
| Milyenek az információt hordozó hangjelek? |
124 |
| A cirpelő rovar hangadó szerve |
125 |
| Hogyan érzékeli a címzett rovar a hangszignált? |
127 |
| A gerincesek hangképzése |
131 |
| A halak némák és süketek? |
131 |
| A halak hangjeleinek fizikája |
134 |
| Hogyan érzékelik a halak a fajtestvérek hangját? |
135 |
| A szárazföldi gerincesek hangképzése |
139 |
| A szárazföldi gerincesek hallószervei |
144 |
| Mit hallanak meg a szárazföldi gerincesek? |
149 |
| Mit jelent az egyik állat hangja a másiknak? |
158 |
| Miért cirpelnek a rovarok? |
160 |
| Alsórendű gerincesek hangadásának biológiai szerepe |
162 |
| Miért énekelnek a madarak? |
164 |
| A madárhangok egyedi, populációs és földrajzi eltérései |
168 |
| Akusztikus szignálok szerepe az emlősök biokommunikációjában |
173 |
| Biokommunikáció ultrahangokkal |
179 |
| Optikai (vizuális) kommunikáció |
185 |
| Fényérzékelő sejtek és szervek az állatvilágban |
185 |
| Színlátás mint kommunikációs lehetőség |
193 |
| Fényt kibocsátó (világító) állatok információcseréje |
197 |
| Az optikai szignálok jelentősége a kommunikációban |
202 |
| Honnan származnak az optikai kommunikációs jelek? |
211 |
| Kommunikációs rendszerek együttműködése |
215 |
| Mi a haszna a kommunikáció ismeretének? |
225 |
| Beszélnek-e egymással az állatok? |
227 |
| Irodalom |
231 |
