| Bevezetés |
|
| Előszó |
7 |
| Az anyagkiválasztás és kifejtés szempontjai |
7 |
| A szerkezet |
8 |
| Elvi szempontok |
8 |
| Szakkifejezések |
9 |
| Technikai megoldások |
9 |
| Függelékek |
10 |
| Verstani alapismeretek |
12 |
| Mi a vers? |
12 |
| A vers és a költészet különbsége |
12 |
| A ritmus |
13 |
| A vers és a próza különbsége |
15 |
| A versritmus építőelemei |
15 |
| A vers alapvető ritmustényezői |
15 |
| A vers járulékos ritmustényezői |
16 |
| A magyar költészetben használt versrendszerek |
19 |
| Az ütemhangsúlyos verselés |
19 |
| Az időmértékes verselés |
21 |
| A szimultán vers |
23 |
| A magyar költészetben nem létező versrendszerek |
24 |
| A hangsúlyváltó verselés |
24 |
| A hangsúlyszámláló verselés |
24 |
| A szótaghanglejtéses verselés |
25 |
| A szótagszámláló verselés |
25 |
| A vers a történelmi fejlődésfolyamatban |
25 |
| Verstani alapfogalmak |
28 |
| A verstan |
29 |
| A verstan tárgya és módszere |
29 |
| A verstan tudományágai |
29 |
| A verstan tudományelmélete |
29 |
| A funkcionális és a leíró verstan |
30 |
| A verselmélet |
32 |
| Az összehasonlító verstanok |
32 |
| A nemzeti verstanok |
33 |
| Egyéb ágazatok |
33 |
| A verstan helye a tudományok rendszerében |
34 |
| Verstan és irodalomtudomány |
34 |
| Verstan és ritmuselmélet |
35 |
| A verstan segédtudományai |
35 |
| A verstan mint segédtudomány |
36 |
| A vers |
37 |
| A vers mint nyelvi rendszer |
37 |
| A vers és a szövegek különböző fajtái |
37 |
| A versritmus írásbeli meghatározottsága |
40 |
| A versritmus hangzásbeli meghatározottsága |
42 |
| A versritmus nyelvi rétegekhez igazodó sajátosságai |
42 |
| A vers mint metarendszer |
43 |
| A mondat és a szó sajátosságai a versben |
45 |
| A szöveg tagolódása |
45 |
| A szórend |
50 |
| A szóalak |
51 |
| A szünet |
54 |
| A szótagok sajátosságai a versben |
58 |
| A szótag |
58 |
| Az időtartam |
60 |
| A hangsúly |
67 |
| A hanglejtés |
75 |
| A hangok minősége a versben |
77 |
| A hangminőség |
77 |
| Az alliteráció |
78 |
| A rím |
80 |
| A rímszerkezetek |
91 |
| A rímek értéke és funkciója |
97 |
| A rím története |
102 |
| A vers ritmusa |
104 |
| A ritmus fogalma |
104 |
| Az ember ritmusérzéke |
109 |
| A versritmus társadalmi objektivitása |
114 |
| Ritmus és metrum |
117 |
| A versritmus egységei |
125 |
| A versláb |
129 |
| Az ütem |
132 |
| A kólon és periódus |
135 |
| A verssor |
139 |
| A versszak |
143 |
| A ritmusegység-típusok |
144 |
| A versszerkezet |
146 |
| A sorozatosság ismérvei |
149 |
| A vers és a próza különbsége |
166 |
| A vers a történelmi fejlődésfolyamatban |
169 |
| A vers születése |
170 |
| A dalszövet |
171 |
| A versforma funkciói |
174 |
| Az időmértékes verselés |
|
| A görög-római típusú időmértékes verselés |
183 |
| Az általános tudnivalók |
184 |
| Nyelvi alapok |
184 |
| A versmértékek osztályozása |
190 |
| A magyar időmértékes verselés egyéni vonásai |
197 |
| A daktilikus versmértékek |
200 |
| A hexameter |
201 |
| A hémiepesz-kólon |
217 |
| A pentameter |
219 |
| A disztichon |
220 |
| Egyéb daktilikus mértékek |
227 |
| A jambikus mértékek |
236 |
| A görög jambikus ütemversek |
236 |
| A görög jambikus láb- és kólonversek |
242 |
| A latin jambikus láb- és ütembersek |
245 |
| A magyar jambikus verselés |
248 |
| A trochaikus mértékek |
261 |
| A görög trochaikus ütemversek |
262 |
| A görög trochaikus kólonok |
264 |
| A latin trochaikus mértékek |
266 |
| A magyar trochaikus verselés |
267 |
| Az anapesztikus mértékek |
274 |
| A görög anapesztikus verselés |
274 |
| A latin anapesztikus verselés |
278 |
| A magyar anapesztikus verselés |
279 |
| Egyéb lábformák |
284 |
| A bacchius és palimbacchius |
284 |
| A krétikus |
286 |
| A kólonok |
287 |
| A choriambus |
288 |
| A jónikus mértékek |
292 |
| A paióni mértékek |
298 |
| A proceleizmatikus, pentabrachisz, dispondeus |
299 |
| A dochmius |
300 |
| A szótadészi sor |
301 |
| Az eraszmonideus és a Maecenas atavis-kólon |
302 |
| Az aiol verselés kólonjai |
303 |
| A periódusok |
306 |
| Az epódoszok |
306 |
| A kardalköltészet periódusai |
309 |
| Az aiol periódusok |
313 |
| A versszakok |
318 |
| Az arkhilokhoszi versszakok |
318 |
| Az aiol versszakok |
322 |
| A lírai és drámai kardalok strófái |
334 |
| Az arab időmértékes verselés |
336 |
| Khalíl rendszere és a mai felfogás |
336 |
| Az arab verslábak: kólonok |
337 |
| A sorfajok és a versszerkezet |
338 |
| Az arab verselés licenciái |
339 |
| Az arab vers rímelése |
340 |
| Az arab verselés hatása |
340 |
| Az arab formák hangsúlyos utánzása |
340 |
| A klasszikus perzsa versformák |
341 |
| Az indiai időmértékes verselés |
344 |
| A szanszkrit versformák |
344 |
| A védikus verselés |
344 |
| Az epikus korszak formái, a slóka |
345 |
| A klasszikus kor formái |
346 |
| Az újind időmértékes versformák |
351 |
| Egyéb időmértékes versrendszerek |
349 |
| A hangsúlyos verselés |
|
| Az ütemhangsúlyos verselés |
355 |
| A magyar ütemhangsúlyos verselés |
356 |
| Eltérő értelmezések |
356 |
| Az ütem sajátosságai |
358 |
| Az ütem hangsúlyviszonyai |
358 |
| Az ütem határai |
362 |
| Az ütem szótagszáma |
365 |
| Az ütemelőző |
371 |
| Ütemalkotási licenciák |
373 |
| Az ütemkezdő szótag hangsúlytalansága |
373 |
| Az összetett szavak kettévágása |
373 |
| A hangsúly pótlása hosszú szótaggal |
375 |
| Az ütem szótagszámának licenciái |
376 |
| A sorozatosság szerepe a licenciákban |
377 |
| Funkcionális ritmustörések |
378 |
| Az ütemek és sorok kapcsolódása |
379 |
| A sorok ütemszáma |
379 |
| Az ütemek sorrendje |
381 |
| Az ütemkapcsolatok versjellegének megkülönböztető ismérvei |
383 |
| A magyar ütemhangsúlyos verselés fejlődése és formái |
389 |
| A magyar ősköltészet |
390 |
| A középkori magyar vers |
391 |
| A magyar verselés XVI. századi forradalma |
394 |
| A XVII. század: a formák megszilárdulása |
421 |
| A XVIII. század: a forma hanyatlása |
428 |
| A XIX. és XX. század: a forma átalakulása |
430 |
| A külföldi ütemhangsúlyos versrendszerek |
434 |
| A "magyar nemzeti versidom" hiedelme |
434 |
| Ereszkedő lejtésű ütemhangsúlyos versrendszerek |
436 |
| Emelkedő lejtésű ütemhangsúlyos versrendszerek |
439 |
| A francia ütemhangsúlyos vers |
441 |
| A hangsúlyváltó verselés |
453 |
| A német hangsúlyváltó verselés |
454 |
| Az angol hangsúlyváltó verselés |
456 |
| Az angol jambus |
456 |
| Az olasz hangsúlyváltó verselés |
460 |
| Az olasz sorfajok |
461 |
| Az olasz strófaszerkezetek és versszerkezetek |
464 |
| A spanyol és portugál hangsúlyváltó verselés |
470 |
| A romance |
472 |
| A glossza |
473 |
| Egyéb formaszerkezetek |
474 |
| Az orosz hangsúlyváltó verselés |
474 |
| Egyéb hangsúlyváltó versrendszerek |
477 |
| A hangsúlyszámláló verselés |
480 |
| A hangsúlyszámláló alliterációs vers |
480 |
| Az ógermán vers |
480 |
| Az óír hangsúlyszámláló alliterációs vers |
482 |
| A német hangsúlyszámláló verselés |
482 |
| A Nibelung-versszak |
483 |
| A héber hangsúlyszámláló verselés |
484 |
| A maláj-indonéziai hangsúlyszámláló verselés |
488 |
| A pantun |
488 |
| Egyéb hangsúlyszámláló versrendszerek |
489 |
| A szótaghanglejtéses verselés |
|
| A kínai szótaghanglejtéses vers |
495 |
| A csin ti si |
495 |
| A ce |
497 |
| Egyéb szótaghanglejtéses versrendszerek |
499 |
| A szótagszámláló verselés |
|
| A kínai szótagszámláló vers |
503 |
| A török népek szótagszámláló verselése |
504 |
| A japán moraszámláló verselés |
504 |
| A keresztezett verselési formák |
|
| A magyar verselés keresztezett vonásai |
509 |
| Keresztezett szabályok és engedmények |
509 |
| A magyar ütemhangsúlyos vers időmértékes rímei |
509 |
| A nyomaték felcserélésének engedménye |
510 |
| A magyar szimultán vers |
510 |
| A magyar kevert ritmusú vers |
512 |
| A magyar ötvözött vers |
514 |
| Külföldi versrendszerek keresztezett vonásai |
518 |
| A keresztezett forma mint világjelenség |
518 |
| A latin verselés fejlődése és keresztezett formái |
518 |
| Az ősi latin hangsúlyos vers |
518 |
| A középkori latin hangsúlyos és szimultán vers |
519 |
| Epilógus |
529 |
| Irodalomjegyzék |
533 |
| Jelmagyarázat |
563 |
| Tárgymutató |
569 |
