Hogyan vezet a polgári ésszerűség megvalósítása hatalmi-terrorisztikus következményekhez, az erkölcs felfüggesztéséhez, a tudomány inkvizícióvá változtatásához, a személyi és polgári szabadság megsemmisítéséhez - ezekre a kérdésekre keres feleletet a három legismertebb negítv utópiát, J. Zamjatyin: Mi; A. Huxley: Szép új világ és G. Orwell: Ezerkilencszáznyolcvannégy című műveit elemezve a tanulmány szerzője.
A negatív utópia liberális tiltakozás az utópia megvalósítása ellen. A kérdés tehát az, hogy mi ellen és miért így tiltakozik századunk irodalmának visszájára fordított utópizmusa? Vajon túlvan-e a polgári ésszerűségen az a mozgalom, amely csak ezt az ésszerűséget tudja és akarja megvalósítani, vagy amely csak így - polgári módon: eszményként állítva - tud megvalósítani bármilyen ésszerűséget?
Szilágyi Ákos úgy véli, hogy ezekre a kérdésekre csak akkor találunk hiteles feleletet, ha az utópia úgynevezett megvalósításának mind liberális kritikáján, mint antiliberális apológiáján túllépünk.
