„Mindannyiunkban él egy fiatal, szenvedő gyermek. Gyermekként mind átéltünk nehéz időszakokat, sokan pedig traumát is elszenvedtünk. Ezeket a fájdalmas időket gyakran igyekszünk elfeledni, hogy megvédjük magunkat a jövőbeli szenvedésektől. Valahányszor kapcsolatba kerülünk a szenvedés élményével, úgy érezzük, nem bírjuk el, ezért a tudattalan elménk mélyére száműzzük az érzéseinket és az emlékeinket. Megeshet, hogy sok évtizede nem merünk szembenézni ezzel a gyermekkel.
Térjünk vissza önmagunkhoz, és törődjünk magunkkal. A testünknek, az érzéseinknek és az érzékelésünknek szükségük van ránk. A bennünk élő sebzett gyermeknek is szüksége van ránk. A szenvedésünk arra vár, hogy elismerjük végre. Térjünk haza önmagunkba, és adjuk meg mindezeknek, amit kérnek. Gyakoroljuk a tudatos sétát, a tudatos légzést. Végezzünk mindent éber figyelemmel, hogy valóban jelen lehessünk, hogy képesek legyünk igazán szeretni.”
– Részlet a bevezetésből
„Az együttérzés egyik legnagyobb tanítója és leghitelesebb képviselője megvilágítja számunkra az utat lelki sebeink meggyógyítása felé, és megmutatja, hogyan kapcsolódhatunk újra másokhoz és önmagunkhoz. Igyuk magunkba Thich Nhat Hanh bölcs szavait!”
– Daniel Siegel
