A magyar őstörténet iránt érdeklődők körében Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27. – Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész neve jól cseng, hiszen a világ első régésznőjéről beszélünk. Néhányan ismerni vélik a munkássága velejét, páran csak arról hallottak, hogy a Tróját feltáró Schliemannal és feleségével levelezett.
A kilencvenes években egy agyonfénymásolt, itt-ott hiányos példány forgott hazai kutatói kezekben, néha a legfontosabb ábrák hiányával, de volt adat, volt ismeret. Majd egyre könnyebb lett fénymásolni, megjelent az internet és elérhetővé vált jobb minőségben is a Buenos Aires-i kiadás. Csodájára járt mindenki, hogy Erdélyben Sumér nyomok vannak; hogy Trója leletei összekapcsolhatók az erdélyi Tordos leletábráival.
Torma Zsófia úttörő volt. Valaminek az elindítója, amihez épp annyi lehetőséget kapott, hogy egy felszínt megkapargathasson. Munkásságát – a teljes tordosi mező feltárását – a körülmények nem tették lehetővé számára, pedig pénz és támogató is lett volna rá. Talán így kellett lennie.
Ebben a kötetben megtalálható mindaz, amihez ma ügyes-bajos úton, de még hozzá lehetett férni...
*
„Ezzel állítottunk megérdemelten emléket egy nagyszerű, olykor nem egészen szakszerű, de mindenképpen úttörő magyar kutató hölgynek.
Az ő munkásságát tovább lehet vinni. De ehhez le kellett porolni a százötven éves leleteket...”
