Az 1960-as évekig a fogoly világszerte nagyon gyakori madár volt, őszi állománylétszámát több mint 120 millióra becsülték. Az 1980-as évekre ez az állomány 20 millió alá csökkent. Potts (1986) részletes elemzése kimutatta, hogy a csökkenés fő oka a peszticidek alkalmazása. A gyomirtó- és rovarölőszerek egyre fokozódó használata csökkentette a rovartáplálék-forrást, ami általános éhezéshez vezetett.
Nagy (1984) részletes begytartalomvizsgálatai bizonyítják, hogy a monokultúrás jellegű szántóföldi növénytermesztésre történő általános átállás miatt a fogoly táplálékbázisában nagy változások következtek be. Az állati és növényi táplálékbázis csökkent. A fogoly begyéből kimutatható rovar- és növényfajszám kisparcellás viszonyok között 139 rovarfaj és 198 növényfaj volt, ugyanez a nagyüzemi gazdálkodás bevezetése után 81 rovar- és 69 növényfajra csökkent. A fajszámcsökkenés a foglyot súlyosan érintette, mivel a fogolycsibék 10 napos korukig kizárólag rovarokkal táplálkoznak, illetve a legnagyobb rovarfogyasztás 10-20 napos korukban figyelhető meg. A táplálékbázis csökkenése befolyásolhatta a fogolyállomány kedvezőtlen alakulását.
