Vigvári András - Pénzügy(rendszer)tan

Az olvasóhoz (Dr. Balázs László) 13
Előszó az első kiadáshoz 15
A második, bővített kiadás elé 17
Köszönetnyilvánítás 19
Útmutató a könyv használatához 21
A szövegben előforduló rövidítések 25
A makrogazdasági és pénzügyi aggregátumok jelölései 27
Ábrák, táblázatok jegyzéke 31
Arcélek 35
Olvasmányok 37 1. fejezet
A pénzügyi rendszer fogalma - környezet, alrendszerek, elemek,
folyamatok, szereplők és struktúrák 39
1.1. A pénzügyi rendszer fogalma 40
1.2. A pénzügyi rendszerjellemzői 41
1.2.1. Környezet 41
1.2.2. Elemek 46
1.2.3. Folyamatok 53
1.2.3.1. Áramlások 54
1.2.3.2. Tranzakciók 56
1.2.3.3. Felügyeleti, irányítási, vezetési, szabályozási
és ellenőrzési folyamatok 56
1.2.3.4. Vegetatív és magasabb rendű folyamatok 56
1.2.4. A pénzügyi rendszer funkciói 56
1.2.5. A struktúra 59
1.2.5.1. A pénzügyi rendszer tipikus szervezetei 60
1.2.5.2. Alrendszerek 62
1.2.6. Közvetlen és közvetett finanszírozás 65
1.3. Mi mennyi? 66
1.3.1. A mérés és a közgazdaságtan 66
1.3.2. A gazdasági elemzés módszerei 67
1.3.3. Leíró statisztikai adatok és indikátorok 68
Kulcsfogalmak 69
Ellenőrző kérdések 70
Vitakérdések 70
Internetes feladatok 70
Irodalom 71 2. fejezet
A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése 73
2.1. A pénz funkcionális definíciója 74
2.2. A pénz kialakulásának elméletei 76
2.3. Pénzrendszerek 81
2.3.1. Árupénzek és fémpénz-rendszerek 82
2.3.2. Az arany demonetizálódása 87
2.3.3. A mai pénzrendszerek 89
2.3.3.1. A mai pénz inhomogén jószág 90
2.3.3.2. Pénz és bizalom 94
2.3.4. A pénz reálgazdaságra gyakorolt hatásának interpretációi 94
2.3.4.1. Transzmisszió - endogén pénz esetén 95
2.3.4.2. Transzmisszió - egzogén pénz esetén 97
2.3.4.3. Egy alternatív megközelítés 97
2.3.5. Infláció és defláció 98
2.3.5.1. Pénzmennyiség és infláció 105
2.4. A pénz jövője, a jövő pénze 107
2.5. Mi mennyi? 109
2.5.1. Az infláció mérése 109
2.5.2. A pénz időértéke infláció esetén 110
Kulcsfogalmak 110
Ellenőrző kérdések 111
Vitakérdések 112
Internetes feladatok 112
Irodalom 113 3. fejezet
A monetáris rendszer működése 115
3.1. A monetáris rendszer intézményei 115
3.1.1. Monetáris hatóság 116
3.1.2. Kereskedelmi, betéti bankok 118
3.1.3. Nem monetáris pénzintézetek 119
3.1.4. A monetáris szektor 119
3.2. Pénzteremtő bankműveletek 121
3.3. Egzogén és endogén pénzteremtés 122
3.3.1. Egzogén pénzteremtés 122
3.3.2. Endogén pénzteremtés 124
3.3.3. A pénzmegszűnés 124
3.4. A pénzmultiplikáció bizonytalanságai 125
3.5. Seigniorage és inflációs adó 126
3.6. Részletesebben a pénzteremtésről és a várakozások szerepéről 127
3.7. A monetáris politika cél- és eszközrendszere 130
3.7.1. Célrendszer 131
3.7.2. Eszközrendszer 134
3.8. Variációk a jegybanki függetlenségre 137
3.8.1. Személyi függetlenség 139
3.8.2. Működési függetlenség 139
3.8.3. Pénzügyi függetlenség 140
3.8.4. A függetlenség a gyakorlatban 140
3.9. A magyar belföldi fizetési rendszer főbb jellemzői 142
3.10. Mi mennyi? 149
Kulcsfogalmak 152
Ellenőrző kérdések 153
Vitakérdések 153
Internetes feladatok 154
Irodalom 154 4. fejezet
Pénzügyi piacok
4.1. A keresleti oldal 158
4.2. Finanszírozás és vállalatirányítás 160
4.3. A kínálati oldal 164
4.3.1. Kereskedelmi bankok 166
4.3.2. Üzleti biztosítók 171
4.3.3. A közvetlen finanszírozás szereplői 172
4.4. A pénzügyi piacok működési módja 173
4.5. A pénzügyi piacok szegmensei 177
4.5.1. Pénzpiac és tőkepiac 177
4.5.2. Értékpapírok versus egyedi szerződések 180
4.5.3. Elsődleges versus másodlagos piacok 181
4.5.4. Nyílt versus zárt piacok 184
4.5.5. Azonnali versus határidős piacok 185
4.6. A pénzügyi piacokat összekötő tényezők 185
4.6.1. A hitel, a közös jószág 186
4.7. Az alapvető szegmensek további bontása 187
4.8. Áralakulás a pénzügyi piacokon 187
4.9. A pénzügyi piacok evolúciója 192
4.10. A pénzügyi rendszerek alaptípusai 194
4.11. A pénzügyi nehézségek kezelésének kérdései 197
4.12. Mi mennyi? 201
Kulcsfogalmak 203
Ellenőrző kérdések 203
Vitakérdések 203
Internetes feladatok 204
Irodalom 204 5. fejezet
A fiskális rendszer 207
5.1. A kormányzati szektor funkciói 207
5.1.1. Pénzügyi erőforrásokat igénylő kormányzati funkciók 208
5.1.1.1. Az allokációs funkció 208
5.1.1.2. Az újraelosztási (redisztribúciós) szerepkör 209
5.1.1.3. A gazdasági stabilizációs szerepkör 210
5.2. A fiskális rendszerek felépítése, a kormányzati funkciók és finanszírozásuk
megoszlása kormányzati szintek között 215
5.3. A különböző kormányzati funkciók finanszírozása 216
5.3.1. Az allokációs költségvetés 216
5.3.2. A redisztribúciós költségvetés 217
5.3.3. A stabilizációs költségvetés 219
5.4. A fiskális rendszer intézményrendszere 221
5.4.1. Politikai testületek 221
5.4.2. Allokátorok 223
5.4.3. Költségvetési szervezetek 223
5.4.4. Kvázi fiskális szervezetek 224
5.4.5. Kontroll- és auditszervezetek 224
5.5. A fiskális rendszer bevételei 226
5.5.1. Adózás, adónemek, adórendszer, adópolitika 226
5.5.2. Az adózás hatása a gazdasági folyamatokra 231
5.5.2.1. Jövedelemelvonás 232
5.5.2.2. A gazdasági szereplők magatartására gyakorolt hatások 233
5.5.2.3. Egyensúlyi hatások 234
5.5.2.4. Korrekciós hatások 234
5.5.3. A vámok és vámpolitika szerepe 235
5.5.4. Az adózás kérdései a globalizálódó világban, nemzetközi kitekintés 235
5.6. A fiskális rendszerek dinamikája és típusai 238
5.6.1. A kormányzati szektor bővülésére ható tényezők 239
5.6.2. Közszektormodellek 241
5.7. A főköltségvetésen kívüli pénzalapok finanszírozási jellemzői 245
5.7.1. A társadalombiztosítás működésének sajátosságai 245
5.7.2. A szubnacionális kormányzatok sajátosságai 247
5.8. A fiskális politika finanszírozási hatásai elemzésének néhány szempontja 250
5.8.1. A hiány mérése 250
5.8.1.1. A fiskális pozíció mérőszámai 251
5.8.2. A deficit finanszírozása és az államadósság 253
5.9. Mi mennyi? 261
Kulcsfogalmak 262
Ellenőrző kérdések 263
Vitakérdések 263
Internetes feladatok 264
Irodalom 264 6. fejezet
A pénzügyi ellenőrzési rendszer 267
6.1. Az ellenőrzés fogalmáról 268
6.2. A pénzügyi ellenőrzési funkció tartalma 270
6.2.1. A pénzügyi ellenőrzés típusai a felhasználói érintettek szerint 271
6.2.2. A pénzügyi ellenőrzés típusai az alkalmazott technológiák
és a folyamatokra gyakorolt hatás alapján 272
6.2.3. Az ellenőrzés típusai az ellenőrzés tárgya alapján 272
6.3. A pénzügyi ellenőrzés rendszere 273
6.3.1. A pénzügyi ellenőrzés szerepének felértékelődése 275
6.3.2. Új pénzügyi ellenőrzési paradigma 275
6.4. Az ellenőrzés szerepe a pénzügyi rendszerben 277
Kulcsfogalmak 283
Ellenőrző kérdések 283
Vitakérdések 283
Internetes feladatok 284
Irodalom 284 7. fejezet
A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer 287
7.1. A nemzetközi fizetési mérleg 289
7.2. A devizagazdálkodás típusai 295
7.2.1. Kötött devizagazdálkodás 296
7.2.2. Szabad devizagazdálkodás 297
7.3. A konvertibilitás fokozatai 298
7.4. A devizaárfolyamok fogalmajegyzése, fajtái 301
7.4.1. Az átváltott instrumentum és a jegyző szempontjából értelmezett
árfolyamfajták 301
7.4.2. Átváltási ügylettípusok és ehhez kapcsolódó árfolyamok 302
7.4.3. Valutaparitás 303
7.5. Devizaárfolyam-rendszerek 306
7.6. A devizapiacok 308
7.7. Nemzetközi fizetési rendszerek 311
7.8. Az országkockázat fogalma és mérése 314
7.9. Mi mennyi? A fizetési mérleg pozíciójának megítélése 315
Kulcsfogalmak 319
Ellenőrző kérdések 319
Vitakérdések 319
Internetes feladatok 320
Irodalom 320 8. fejezet
A nemzetközi pénzügyi rendszer 323
8.1. A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése 323
8.1.1. Az arany standard 326
8.1.2. Az aranydeviza-standard 328
8.1.2.1. A Bretton Woods-i rendszer 329
8.1.3. Nemzetközi pénzügyi rendszer a globalizáció korában 332
8.1.4. Egy vitatott doktrína 336
8.1.4.1. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 337
8.1.4.2. Világbank (IBRD) 339
8.2. Az Európai Unió pénzügyi rendszerének sajátosságai 341
8.2.1. A közös pénz bevezetése 342
8.2.1.1. A közös pénz előnyei 342
8.2.1.2. A Maastrichti Szerződés és az EMU 343
8.2.1.3. Kritériumok 344
8.2.1.4. Döntés az euróról 345
8.2.2. Az új pénzrendszer stabilitásának intézményes biztosítékai 349
8.2.3. Az Európai Unió fiskális rendszere 353
8.2.3.1. A közös költségvetés kialakulása 353
8.2.3.2. A közös költségvetés működése 356
8.2.3.3. A közösségi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos
működési elvek és eljárásrend 358
8.2.3.4. A közösségi költségvetés jövője 360
8.3. A pénzügyi stabilitás jelentősége 363
8.3.1. Az új nemzetközi pénzügyi architektúra körvonalai 364
8.3.2. A globális szabályozás és felügyelet kísérletei a pénzügyi
szolgáltatások piacán 365
8.3.3. Az igazi kihívások: az euró és a gazdasági erőközpontok
átrendeződése 366
8.4. Mi mennyi? 370
Kulcsfogalmak 371
Ellenőrző kérdések 371
Vitakérdések 372
Internetes feladatok 372
Irodalom 372 9. fejezet
Vázlat a pénz- és finanszírozáselmélet és a pénzügyi gondolkodás
fejlődéséről 377
9.1. A pénzügytan fejlődésére ható tényezők 377
9.2. A kezdetektől a „nagy átalakulásig" 380
9.3. Pénzügytan a 20. század második felében - a nagy átalakulástól
a globalizált világig 387
9.3.1. A monetáris gazdaságtan 387
9.3.2. A közpénzügyek elmélete 389
9.3.3. A pénzügyi rendszer és a gazdasági növekedés összefüggései 391
9.3.4. A tőkepiaci és finanszírozási döntések elméletei 392
9.4. Egy örökzöld vita 393
Kulcsfogalmak 395
Ellenőrző kérdések 395
Vitakérdések 395
Irodalom 395
10. fejezet
Még egyszer a pénzügyi rendszerről 399
10.1. Az általános rendszerelmélet mint egy lehetséges szemléletmód 400
10.1.1. A modellek 400
10.1.2. A rendszerek típusai 403
10.1.3. A rendszerelméleti megközelítés sajátosságai 404
10.2. Az információ jelentősége a pénzügyi rendszerben 407
10.3. Pénzügyi egyensúly 410
10.4. Bizonytalanság és kockázat a pénzügyi folyamatokban 414
10.5. Mi mennyi? 419
Kulcsfogalmak 422
Ellenőrző kérdések 422
Vitakérdések 422
Internetes feladatok 423
Irodalom 423 Glosszárium 425
Magyar pénzügyi kronológia 447
Nemzetközi pénzügyi kronológia 456