Zolnay László, a magyar középkor kutatója, országszerte ismert és kedvelt könyvek írója, jelen feldolgozásában egy régi búvárkodása folyamatába enged bepillantást. Még az ötvenes években mint esztergomi múzeumigazgató fontos szerepet játszott a város és környéke múltjának feltárásában. Később is figyelemmel kísérte az ott folyó nagyarányú régészeti ásatásokat, amelyek új következtetések levonására serkentették a magyar középkor tudósait. Könyvében a szerző a történeti és a régészeti - újabb és régebbi feltárások - adatainak egyeztetésével ad árnyalt képet a város és környéke középkori történetéről.
Mohács éles cezúra a város történetében. A török elfoglalja Esztergomot is, és elpusztítja a kortársak által annyiszor megcsodált és leírt román kori, gótikus és reneszánsz építményeket. S ami ezután a középkori építményekből megmaradt, abból is sokat elbontottak az újkori átgondolatlan építkezések.
A szerző az elpusztított, eltűnt város középkori történelmét mutatja be, a ma már láthatatlan műemlékeket, ezer esztendős építészetünk gazdagságát, művészi szépségét idézi fel nagy rekonstruktív erővel. S Esztergom - a királyi és egyházfejedelmi központ - történetén keresztül az olvasó széles áttekintést kap a magyar középkor nagypolitikájáról s mindennapjairól is.
A török elpusztította Esztergom középkori immobil művészeti emlékeit, de szerencsére megőrződtek a város gyűjteményei: értékes kincstárának, levéltárainak, könyvtárának jó részét a végveszély hírére az érsekség a Felvidékre menekítette. Ma ez a páratlan értékű anyag - melyet a szerző e munkájában bemutat - újra Esztergomot gazdagítja.
A kötet sok-sok illusztrációja - fényképek, rekonstrukciós rajzok, térképvázlatok - az olvasó jobb tájékozódását segíti.