Az erdei iskola alapgondolata a századforduló táján jelent meg hazánkban, de sajnos, rövid időn belül feledésbe merült. Akkor még kevesen ismerték fel a benne rejlő óriási nevelési oktatási lehetőségeket - tegyük hozzá, nem is jelentkezett a maihoz fogható veszély. Néhány éve újra kibontakozóban van az erdei iskola - mint a környezeti nevelés-oktatás egyik, az iskolához (óvodához) kötött, de részben a tantárgy-tanórai rendszertől némileg különválasztható része. 1990 szeptemberében a Galyatetőn rendezett erdei iskolák találkozóját követően létrejött egy országos koordináló szervezet, az Erdei Iskola Egyesület. Sokféle tartalmú és módszerű erdei iskolai programok ismertek. Az itt közreadott anyagot, mint egyfajta lehetőséget - több évi gyakorlati kipróbálás előzte meg. Bázishelyünk a Nyírség északkeleti peremén található Ricsikai erdő, ahol egy hajdani tanyasi iskolaépület lett kialakítva számunkra. Az alábbi program - bár erre a sajátos élővilágú területre lett kidolgozva - bízom benne, hogy hazánk más tájain is könnyűszerrel adaptálható lesz. Nem a hagyományos értelemben vett táborozás a célunk, bár bizonyos hátránykompenzáló szereppel kell, hogy bírjon az erdei iskola. Felfogásunk szerint ez a modell olyan komplex közösségszerveződési, szocializációs forma, mely sajátos rendszerével a differenciált személyiségfejlődést, az élményszerű tanulás megvalósulását szolgálja. Benne kiemelt hangsúlyt kap a tevékenységen alapuló, a természetről való ismeretszerzés, az egészséges életmód, a gyermeki romantika és a játék. Folyamatos működése révén ökológiai, természetrajzi ismereteken túl az élet tiszteletére, az apró szépségek megláttatására is képessé teszi az ifjúságot.
