Kutatás az egyiptomi múmia azonossága után - egy olyan kutatás, amely huszonkét évig tartott, s egy váratlan, megdöbbentő eredményre vezetett Józseffel, az ősi héber pátriárkával kapcsolatban.
Az ókori Egyiptom hosszú történelme során csupán egyetlen személyt ismerünk, aki a "Fáraó atyja" címet viselte. Ő pedig nem más, mint Juja, a Tizennyolcadik dinasztiabeli IV. Tuthmószisz fáraó (i. e. 1413-1405) minisztere. Ugyanezt a címet viselte a Mózes I. könyvében szereplő József pátriárka. Ez a felismerés Ahmed Osman fejében villant fel, huszonkét éven át tartó kutatást követően, s ez volt az alapja azon első elméletének, amely megdönti az egyiptomi és az ószövetségi történelem számos elfogadott elméletét.
Juja személye hosszú ideig rejtély volt az egyiptológusok számára. Bár nem volt a királyi ház tagja, mégis a Királyok Völgyében temették el, ahol 1905-ben fedezték fel a sírját. A különlegesen jó állapotban fennmaradt múmiája jelenleg a Kairói Múzeumban látható. A maradványok erős sémita jegyekről árulkodnak, melyek alapján arra lehet következtetni, hogy Juja ereiben nem egyiptomi vér folyt. A neve is idegenszerű, és temetésének módja is számos tekintetben ellentmond a korabeli egyiptomi szokásoknak. Sőt a lánya, Teje, Tuthmószisz fiának, IV. Amenhotepnek lett a Nagy Királyi Felesége, dacolva így azzal a hagyománnyal, miszerint a fáraó akkor nyeri el a trónhoz való jogot, ha felségül veszi a saját testvérét.
"Osman húszéves kutatómunkát követően olyan igazságot tár elénk, amely megváltoztatja a történelmkönyveket" - British Book News.
Amennyiben helyesek Osman következtetései, akkor egészen új megvilágításba kerül az egyiptomi monoteizmus hirtelen feltűnése, amely Teje királynő és fia, Ehnaton idejére tehető. Más színben tűnik fel az a szándékos rombolás is, amelyben az "eretnek király"-ra és utódaira vonatkozó feliratoknak részük volt. Ez a hadjárat, amely még az emléküket is el kívánta törölni, Horemhebnek, a Tizennyolcadik dinasztia utolsó uralkodójának nevéhez fűződik. Osman meggyőződése szerint ő volt a Mózes II. könyvében szereplő elnyomás fáradója. Az egyiptomi és bibliai forrásokból, valamint a Koránból származó tekintélyes mennyiségű és részletes információk alapján Osman a Tizennyolcadik dinasztia idejére helyezi az izraeliták Egyiptomba költözését, nem peid a Hükszósz uralom korára. A kivonusálra pedig a Tizenkilencedik dinasztia első királyának, I. Ramszesznek a rövid uralkodása idején került sor az elmélete szerint.
Ahmes Osman Kairóban született, iszlám vallású szülők gyermekeként. Jogot végzett az ottani egyetemen, és 1965-től Angliában él. Bibliai és régészeti forrásokra támaszkodva tanulmányozta az ősi egyiptomi, valamint a héber történelmet és nyelvet. Kutatásainak eredményeit az Idegen a Királyok völgyében, a Mózes, Egyiptom fáraója, A Messisás háza, illetve a Kiűzetés Egyiptomból című könyveiben jelentette meg.
