Piet Hoffmann titkosügynök a svédországi lengyel maffia teljes bizalmát élvezi. Mint elismert, tekintélyes maffiózó kapja tőlük a megbízást, hogy szerezze meg számukra a svéd börtönökön belüli drogpiacot. Ugyanakkor titkosügynökként az elítéltek közti drogterjesztés felszámolását várják tőle. Hoffmann csakhamar teljesen magára marad ezzel a megoldhatatlannak látszó kettős feladattal. Minden ravaszságát, lélekjelenlétét mozgósítania kell, hogy a halálos csapdából élve kerüljön ki. A díjnyertes újságíró, Anders Roslund és a börtönviselt Börge Hellström Svédország ünnepelt szerzőpárosa. A bűnözés világát életközelből ismerik. Sok szálon futó, sodró erejű regényükben lerántják a leplet a bűnüldözés és a büntetésvégrehajtás súlyos visszásságairól is.
- Ha itt valaki lő, azt csak az én utasításomra teheti, csakis az enyémre. Nem tudta biztosan, honnan jött ez a düh, és miért borította el ennyire. Talán a csalódottság miatt volt, mert bukott egy üzlet. Esetleg kiborult, mert ok nélkül megöltek valakit, akinek ugyanaz volt a megbízatása, mint neki.
- És a pisztoly? Hol a francban van?
Mariusz a mellére bökött, a zakója belső zsebére.
- Megöltél valakit. Ezért életfogytot kaphatsz. És ráadásul még vagy olyan ostoba is, hogy még mindig a zsebedben hordod a fegyvert?
Mardosta a harag. És még valami: jelenteni kellett volna a lengyeleknek. Elnyomta magában az érzést, ami akár félelem is lehetett, majd tett egy lépést a mosolygó és a belső zsebére mutogató ember felé. Az arcához tolta az arcát. Játszd el a szerepet! Csak ez számít. Csak az erő és a tisztelet. Ki kellett harcolni, és sosem szabad alább adni. Játszd el a szerepet vagy meghalsz!
