| Előszó a magyar kiadáshoz (Járai Zsigmond) |
19 |
| Előszó |
21 |
| "Kostolany tőzsde- és életbölcsességei" |
21 |
| Bevezető |
25 |
| Kérdések és válaszok |
29 |
| Mi a tőzsde és mi célt szolgál? |
29 |
| Mi az értékpapír? |
29 |
| Mi tartozik az ingó értékek, vagyis az értékpapírok fogalomkörébe? |
30 |
| Mi a tőzsde szerepe? |
30 |
| Mekkora forgalmuk van ezeknek az értékpapíroknak a tőzsdén? |
31 |
| És mi célt szolgálnak a részvények? |
32 |
| Hogy van ez egy szocialista államban? Ezek az országok is hasonló iparral rendelkeznek? |
32 |
| Bebizonyítható-e ez az elmélet? |
33 |
| Elképzelhető lenne ez Amerikában is? |
34 |
| És a Német Szövetségi Köztársaságban? |
34 |
| A pénzintézeteknek mindig érdekéban áll-e, hogy ez a jó hangulat ne változzon meg? |
35 |
| Mikor változott meg (ez) a politikájuk? |
36 |
| Mik a gazdasági okai az ilyen hirtelen hangulatváltozásnak? |
37 |
| Kedvezően hatnak-e ezek a változások a gazdaságra? |
37 |
| E tézis után azt hihetné az ember, hogy a bankok és a pénzintézetek nem viselkednek őszintén. Igaz ez? |
38 |
| Azok a veszteségek, amelyeket a közönségnek csökkenő árfolyamok mellett el kell viselnie, nem károsak a gazdaság számára? |
39 |
| Ön az előbb Magyarországot említette példaként, hogy ezzel is demonstrálja, mennyire fontos lehet egy szocialista országban is a spekuláció. Hogyan? |
39 |
| Részvénytársaságok ugyanakkor még nem léteznek ebben a szocialista országban? |
41 |
| Kik a részvényesek? |
42 |
| Mit ért Ön középtáv alatt? |
42 |
| És hosszú távon? |
42 |
| Melyek a rövid távú tőzsdetendencia döntő tényezői? |
43 |
| Mik egy középtávú tőzsdei tendencia legfontosabb ismertetőjegyei? |
46 |
| És a hosszú távú tőzsdei tendenciáké? |
46 |
| Ellenőrizhetőbbé válik-e a tőzsde az egyre tökéletesebb tömegkommunikáció révén? |
47 |
| Mi a különbség a játék és a spekuláció között? |
49 |
| Ön az előbb tippekről beszélt. Mi róluk a véleménye? |
50 |
| Ön azt mondta, hogy a spekuláns intellektuálisan cselekszik. Mit ért ez alatt? |
50 |
| Ennyi lenne az összes különbség? |
51 |
| Ön is tud így gondolkodni? |
51 |
| A játékosok vagy a spekulánsok voltak-e sikeresebbek az eddigiek során? |
51 |
| Hogy tud Ön mégis a saját elképzeléseiben bízni? |
52 |
| Mi kell még ahhoz, hogy az ember nonkonformista módra viselkedjék? |
52 |
| Milyen tulajdonságok jellemzik a jó spekulánst? |
54 |
| Melyek egy spekuláns legrosszab tulajdonságai? |
54 |
| Melyik foglalkozásra hasonlít legjobban a spekuláns foglalkozása? |
55 |
| Miben hasonlít a spekuláns az orvosra? |
55 |
| Melyik játékra hasolnít a tőzsdespekuláció a legjobban? |
56 |
| Végül is hogyan viselkedjen egy spekuláns? |
56 |
| Kérem, mondjon egy példát arra, amikor egy látszólag illogikus esemény a tőzsdén mégiscsak logikusnak tűnik! |
58 |
| És hogy van ez a válság esetén? |
59 |
| És mi ebből a tanulság? |
59 |
| A hangulaton kívül még milyen tendenciák befolyásolják döntően a tőzsdei tendenciát? |
59 |
| Gyakran észlelte Ön a saját gyakorlatában ezeket a jelenségeket? |
60 |
| Még ma is esküszik ezekre az ismeretekre? |
61 |
| Kik az úgynevezett "tökfilkók"? |
61 |
| Tehát egy spekuláns profitálhat a mások butaságából? |
61 |
| Akkor egy magas intelligenciájú számítógépnek egyúttal a legjobb tőzsdei spekulánsnak is kell lennie? |
62 |
| Hogy vonja be Ön kalkulációiba a likviditás kérdését? |
62 |
| Nincs más előfeltétele vagy befolyásoló tényezője a tőzsdei tendenciáknak? |
63 |
| Mit ért Ön "remegő" és "sokat tapasztalt kezek" alatt? |
64 |
| Milyen következményei vannak a "kínálati" piacnak? |
65 |
| És mi a helyzet a "keresleti" piaccal? |
66 |
| Hogy tudja az ember megállapítani, hogy a piac keresleti vagy kínálati? |
66 |
| És ha a közönség a kedvező tapasztalatok hatására továbbra is optimista marad? |
68 |
| Milyen végkövetkeztetést lehet ebből az elemzésből levonni? |
69 |
| Ez lenne az általános vélemény? |
70 |
| Hogyan vélekednek a brókerek az Ön elemzéséről? |
70 |
| Vannak-e további tünetei a keresleti vagy kínálati piacnak? |
71 |
| Hogyan kell tehát egy spekulánsnak ilyen esetekben viselkednie? |
71 |
| Akkor ez nem kedvező? |
72 |
| Mi a helyzet, egyáltalán a pénzintézetekkel, a nagy befektetési társaságokkal, nyugdíjbiztosítási intézetekkel (különösen az Egyesült Államokban), a biztosítótársaságokkal stb.? Nem változtatja-e meg jelentősen a tőzsde környékét, világát, ha a piacot ezek és nem a nagy profi spekulánsok, rövid távú játékosok, kis és nagy befektetők stb. uralják? |
73 |
| Vegyen az ember hitelre papírokat? |
73 |
| Hogyan viselkedett volna, ha nem lettek volna adósságai? |
75 |
| Kockázat nélkül nem érhet el a tőzsdén nyereséget az ember!? |
78 |
| Maradtak Önnek az adósságok ellenére jó tapasztalatai is? |
78 |
| És sikeres volt ez a spekuláció a nagy adósságok mellett? |
80 |
| Ha tőkémet értékpapírokba fektetem, mi a legfontosabb: a taktika vagy a stratégia? |
80 |
| Vehet az ember recesszió esetén is értékpapírokat? |
80 |
| Az árfolyamok egy általános adóemelés ellenére is emelkedhetnek? |
81 |
| Szabad az embernek részvényeket vásárolni, ha azt a legnagyobb és legismertebb cégek agresszívan ajánlják? |
81 |
| Mekkora figyelmet szenteljünk azoknak az ügyleteknek, amelyeket a nagy pénzintézetek pénzmenedzserei bonyolítanak le? |
81 |
| Milyen jelentőséget tulajdonítson az ember a szakértők hosszú távú ajánlatainak? |
81 |
| Mit tartson az ember a gazdasági szakértők és közgazdászok véleményéről a további fejlődést illetően? |
83 |
| Ez mindig így van? |
83 |
| Tehát a közgazdászok előrejelzései mindig tévesek? |
83 |
| Tud még hasonló példát felhozni? |
84 |
| Nem sokan tudtak gyűjteményükkel jó befektetést csinálni? |
85 |
| Hogy ítélheti meg az ember a nemzeti politika hatását a tőzsdére? |
86 |
| Milyen nagy a nemzetközi politika hatása a tőzsdére? |
87 |
| Mi a különbség a spekuláció és a befektetés között? |
87 |
| Vehet-e az ember rövid távra papírokat, ha hosszú távon rossz a véleménye róluk, sőt ezekben veszélyt is lát? |
88 |
| És tényleg, mi történt azután? |
89 |
| A sikeres spekuláció egész embert kíván? |
89 |
| Kis befektetéssel is lehet nagy nyereséget elérni, vagy érvényes az a mondás, hogy az első millió megszerzése a legnehezebb? |
90 |
| Mennyit tud egy jó tőzsdei játékos évente megkeresni? |
90 |
| Érvényes-e minden potenciális spekulánsra a mondás: Nemcsak ímmel-ámmal, hanem teljes odaadással! |
91 |
| Érvényes ez a feltevés mindenkire? |
91 |
| Szenvedélyessé tesz-e a tőzsde? |
91 |
| Minden elmélet általánosít - igaz ez a spekulánsokra is? |
92 |
| Tehát minden homályban van? Lehet a tapasztalatok alapján ezen javítani? |
92 |
| Sok bankár állítja, hogy ő már tud valamit. Lehetséges ez? |
92 |
| A spekulánsoknak csak egy istene van: a pénz. Igaz ez? |
93 |
| Összeegyeztethető-e a spekuláció az erkölccsel? |
93 |
| A nagy spekulánsok veszélyesek lehetnek-e számunkra, vagy legyünk potyázók, akik profitálhatnak nagy kockázatokkal járó tranzakcióikból? |
93 |
| A "Bunker Hunt-féle" ezüstmanipulációk manapság is megismétlődhetnek? |
94 |
| Hogyan képes egy vállalat alaptőke-emeléssel a befektetőket megtéveszteni? |
94 |
| Tartsa-e magát egy kezdő tőzsdés a következő alapelvhez: "Magad uram, ha szolgád nincs?" |
95 |
| Hogyan védekezzünk a hamis próféták ellen, akiknek látszólag szenzációs befektetési javaslataik vannak? |
95 |
| Egy vállalat helyzetéről elegendő információt nyújtanak-e az éves üzleti jelentések, közgyűlések és a sajtó publikációi? |
96 |
| Bízza-e az ember tőkéjét elismert társaságokra, vagy inkább az újakba fektesse? |
96 |
| Olyan-e a tőzsdei spekuláció, mint a rulettjáték? Az első nyerési láz után nem szabad mindent újra feltenni? |
96 |
| Mit tart az árfolyam-trendekről (Charts)? Lehet-e a múltból a jövőre vonatkozó tendenciákat kiolvasni? |
96 |
| Létezik-e egy tőzsdétől független piac, amit feketepiacnak nevezhetünk? |
99 |
| Mely tőzsdéken lehet a legnagyobb nyereségeket elérni? |
100 |
| Ezeken az úgynevezett egzotikus piacokon nem lehet nyereségeket elérni? |
100 |
| A spekulánsok között levő kozmopoliták számára a német tőzsdék túl konzervatívok és provinciálisak is? |
101 |
| Megéri-e a magas költségek ellenére különböző tőzsdéken vásárolni, illetve eladni? |
102 |
| Van-e jelentősége annak, hogy amerikai értékpapírokat nyugatnémet márkáért vagy svájci frankért árulnak? |
102 |
| Adókötelesek-e azok a nyereségek, amelyek alapvetően a részvények árfolyam-különbségeiből adódnak? Ha igen, milyen mértékben? |
103 |
| Alapvetően drágábbak-e a névre szóló részvények, mint a bemutatóra szólóak? |
103 |
| Egy társaság alaptőke-emelése a részvények felfelé ívelő tendenciáját jelenti-e? |
103 |
| A részvénykibocsátás a tőkét kereső vállalat számára nagy mennyiségű tőkefelvételt tesz lehetővé. Jelent-e ez egy szélesebb körű gazdasági demokráciát? |
103 |
| A szabad piacgazdaságban a részvénypiac az egyetlen, ami még szabadon funkcionál, ahol a kereslet és a kínálat játékerői szabályozzák az árakat? |
104 |
| Lehet-e a magas osztalékból magas árfolyam-alakulásra következtetni? |
104 |
| Hogy hangzik a baisse-spekulánsok egyszeregye? |
104 |
| Az igazság fogalmát nehéz meghatározni. De a részvény jegyzett értéke mindig igazságos? |
105 |
| Ésszerű-e mindenkor árfolyam-határt vagy határidőt meghatározni egy részvény megvételénél vagy eladásánál? |
106 |
| Miért nincsenek az NSZK tőzsdéin határidős ügyletek, vagy más formában és más elnevezéssel még lehetségesek? |
107 |
| A modern, magas fokon gépesített, megújulásra kényszerített ipari társadalomnak nagy a tőkeigénye. Lehet-e emiatt a részvénypiacok nagy kiterjedésére számítani? |
107 |
| Együtt járhat-e ez a fejlődés azzal, hogy a jövőben a részvények vásárlása a széles rétegek számára egyre vonzóbbá válik? |
107 |
| Az állami vagy államosított vállalatok privatizálására hozott intézkedési hullám ösztönözheti-e a tőzsdei tevékenységet? Elvezetnek-e ezek a tőzsdére és a spekuláció megerősödéséhez? |
108 |
| És mi történne most az államosított vállalatok reprivatizálása esetén? |
108 |
| Az általános kamatpolitika befolyásolja-e a részvényárfolyamokat? |
109 |
| Ha nagy mennyiségű új kibocsátás, azaz sok új társaság kerül a tőzsdére, csalhatatlan jele-e ez annak, hogy tart még a részvénybefektetések számára a kedvező időszak? |
110 |
| Vezethetik-e a spekuláns erkölcsi megfontolások? |
110 |
| Befolyásolhatja-e a spekulánst politikai beállítottsága? |
113 |
| Egy tőzsdésnek mindig józannak és logikusnak kell lennie, vagy néha hagyhatja magát mások butaságától elragadtatni? |
113 |
| Hozhat egy tőzsdés alkohol befolyása alatt döntést? |
113 |
| Hallgathat-e a spekuláns feleségére vagy barátnőjére? |
114 |
| Lehet-e spekuláns babonás? |
114 |
| Eladhatja-e a spekuláns a papírjait bármekkora nyereség vagy veszteség esetén? |
114 |
| Visszavásárolhat az ember egy papírt sokkal drágábban, mint amennyiért egyszer már eladta? |
115 |
| Mikor a legkedvezőbb tőzsdei műveletre megbízást adni: a hét melyik napján, nyitás előtt vagy a tőzsde működése alatt? |
115 |
| A jó spekuláns a tőzsdére járjon, vagy inkább a közvetítőirodákat látogassa, ahol az árfolyamok alakulását állandóan követni tudja? |
115 |
| Mit tegyen az ember, ha egy új tervet gondolt ki? |
116 |
| Visszanyerheti-e az ember az elveszett pénzt? |
116 |
| Hogy viselkedjen a tőzsdés egy sikeres spekuláció után? |
116 |
| Mikor kell a tőzsdei spekulánsnak mérleget készítenie? |
117 |
| Milyen kritériumok alapján válassza ki az ember a papírokat és hozzon meg egy döntést? |
117 |
| Mit tartson az ember egyes iskolázatlan autodidakták véleményéről? |
118 |
| Milyen jelentőséget tulajdonítsunk egy idős, tapasztalt, intelligens, de teljesen sikertelen tőzsdés véleményének? |
118 |
| Mit tartson az ember arról a spekulánsról, aki azt állítja, hogy mindig a legalacsonyabb árfolyamnál kell vásárolni és a legmagasabbnál eladni? |
119 |
| Mi a legveszélyesebb a tőzsdei spekuláns számára? |
120 |
| Informáltnak kell lennie minden részletkérdésben, mint pl. a mérlegek, osztalékok stb.? |
120 |
| Fontos vagy hasznos, hogy a múlt eseményeit elemezzük? |
120 |
| A tömegkommunikációs eszközök hírei közül mi a legfontosabb a tőzsdés számára? |
121 |
| Mi a véleménye az újságok tőzsdei jelentéseiről? |
121 |
| Milyen jelentőségük van az osztalékoknak, ha papírokat akarok vásárolni? |
122 |
| Hogyan játszódik le az árfolyammozgás? |
1123 |
| Tehát mindig a tendencia ellen kell tenni? |
128 |
| Hogy lehet a periódusok hosszát bemérni? |
128 |
| Van-e automatizmus a kamatlábak és a tőzsdei tendenciák összefüggésében? |
129 |
| A spekulánsok az Egyesült Államokban figyelembe veszik-e az elnökjelöltek választási esélyeit? |
131 |
| Melyik befektetést részesítené előnyben: a részvényeket vagy az ingatlanokat? |
134 |
| Vannak-e komolyra vehető belső információk, és mit tart Ön ezekről? |
136 |
| Mi a véleménye az első osztályú szakértők elemzéseiről? |
144 |
| Az elemzésekkel tehát egy kicsit az a helyzet, mint a belső információkkal? |
146 |
| Milyennek kell tehát egy spekulánsnak lennie? |
146 |
| Egy jövőbeli spekulánsnak milyen tanulmányok válnak előnyére? |
148 |
| Mi mindent kell egy spekulánsnak tudnia ahhoz, hogy ezt a diplomát megkaphassa? |
148 |
| A pénzembernek szüksége van-e a tranzakcióihoz a nyerési és vesztési lehetőségek mérlegelésére ahhoz, hogy ne járjon pórul? |
149 |
| Hogyan ítéli meg az olajpiac helyzetét és az olajárak további alakulását? |
150 |
| Hogy vélekedik Ön a határidős áruügyletről? |
153 |
| Mi a véleménye a kamatszelvény nélküli dollárkötvényekről (Zerobonds)? |
159 |
| Érdemes-e kamatszelvény nélküli kötvényeket (Zerobonds) hitelre is vásárolni? |
160 |
| De tudja-e, hogy ezt a spekulációt - az alacsony svájci kamatlábaknak köszönhetően - mégis ajánlják? |
160 |
| Mi a fontosabb egy ország jóléte és további fejlődése szempontjából: a gazdaság vagy a pénzügyek? |
161 |
| Miért van Ön olyan szenvedélyesen a közgazdászok ellen? |
162 |
| Mi a véleménye arról a vitáról, hogy az állami tervezéssel irányított gazdaság vagy az abszolút szabadság a megfelelő? |
163 |
| Ön tehát inkább a börtönre szavaz a dzsungel helyett? |
164 |
| Szükséges tehát a gazdaságot ellenőrizni? |
164 |
| Véleménye szerint mi történne akkor, ha 500 milliárd dollárral eladósodott országok hirtelen fizetésképtelenné válnának? |
166 |
| Tehát nem kell félni az összeomlástól vagy a valutareformtól, amiről annyit beszélnek? |
168 |
| Tehát a mérlegek, csúcstalálkozók, bonyolult megállapodások, az úgynevezett adósságátütemezés - mind csak önámítás? |
169 |
| Mi a véleménye az új kockázatitőke-befektetésekről (Joint venture)? Nagy propagandát csinálnak ezeknek! |
170 |
| Honnan származik a párizsi tőzsde iránti előszeretete? |
171 |
| Mit tart az opciókról? |
173 |
| Az opciókkal való kereskedés valódi határidős piac nélkül is vonzó lehet? |
177 |
| Ha egy tőzsdei krach után minden jelenség változásra utal, milyen részvényfajtát vegyünk? Olyanokat, amelyek tartották magukat, vagy olyanokat, amelyek kissé vagy jobban estek, vagy olyanokat, amelyek teljesen összeomlottak? |
178 |
| Milyen befolyása van a kormányzat adópolitikájának a tőkepiacra, vagyis a tőzsdére? |
178 |
| Tehát az infláció baisse-t idéz elő a tőzsdén? |
179 |
| Milyen módszerek vannak még az infláció elleni harchoz? |
179 |
| Tulajdonképpen mik az infláció okai? |
179 |
| Általában mi a véleménye a tőzsdei játékelméletekről? |
180 |
| Szabad-e gyengélkedő kötvényeket vásárolni? |
183 |
| Hogyan volt lehetséges egy 1000 frankos kötvényt 35 000 frankért visszavásárolni? |
184 |
| Milyen jelentőséget tulajdonít az ár-nyereség aránynak a részvényeknél? |
184 |
| Több optimista vagy több pesszimista van a tőzsdén? |
185 |
| Mekkorára becsülhetjük a tőzsdei résztvevők számát? |
187 |
| Mi a véleménye a svájci titkos bankszámlákról? |
187 |
| Mit nevezünk tulajdonképpen "adómenedéknek"? |
189 |
| Mit tart Ön az aranypénzhez való visszatérésről? |
191 |
| Nem érdekelt-e a világgazdaság abban, hogy visszatérjen az aranyvalutához? |
193 |
| Hogyan ítéli meg a fejlődést 2000-ig? |
193 |
| Gondolatok a tőzsdéről és a pénzről |
197 |
| Kostolany tesztje |
213 |
| Kostolany kérdései |
213 |
| Kiértékelés |
215 |
| Kostolany kommentárjai (a kérdésekhez) |
215 |
| Utószó |
217 |
| Tárgymutató |
219 |
