A Paletta-sorozat negyedik kötetének címe Máriát idézi. Az Istenszülőt. Jézus édesanyját. A bibliai szent anyát, az égi közvetítőt. Stella Marist, a Tenger Csillagát. A Sátántiprót. És persze Magyarország Nagyasszonyát, akinek első királyunk, Szent István - a hagyomány szerint- az oltalmába ajánlotta országát. Mária az anyaság, az anyai gondoskodás, aggódás és fájdalom megtestesítője. Vele kapcsolatban beszélnünk kell az élet kezdetéről, a termékenységről, a születés csodájáról vagy a segítésről, a megbocsátásról és a közbenjárásról is. Szeretetről, boldogságról, fájdalomról. Ki merné tagadni, hogy mindezek nem csak keresztényi, de örök emberi kérdések is?
A kötet a keresztény kultúrkör Máriájáról, azon belül hangsúlyosan a magyarok Máriájáról szól, de a vallástörténeti párhuzamokat, a különböző pogány istenanyák és anyaistennők, mitológiai égi úrnők, földanyák és isteni királynők, Ízisz, Kübelé, Gaia, Démétér alakját, s természetesen a magyar ősvallás Boldogasszonyát, a magyar istenét is bemutatja. A Bartók István által írt érdekes, gördülékeny, mégis magabiztos tudósról, óriási háttérismeretről tanúskodó szöveget - amint a sorozatnál már megszokhattuk - látványos képanyag egészíti ki. Olyan szórakoztató - ismeretterjesztő képeskönyv ez, mely közérthetően mutatja be a Mária-tisztelet leglényegesebb vizuális és tartalmi elemeit.
Szó esik ebben a kis könyvben szinte mindenről, ami Máriával kapcsolatban fontos. Megismerhetjük Szűz Mária életének legfontosabb eseményeit: az evangéliumi Máriát és az apokrif iratokét is. Jézus nagyszüleit, Joakhimet és Annát, a Szent Családot, az angyali üdvözlet, a szeplőtelen fogantatás, az elszenderülés isteni rejtélyeit. Követhetjük, hogy az évszázadok során hogyan alakult ki előbb keleten, majd nyugaton, s miként fejlődött a Mária-kultusz. Megismerhetünk jelenéseket, csodatételeket, csodálatos gyógyulásokat. Zsinati határozatokat, pápai bullákat, legendákat, példázatokat, csodás látomásokat a középkori kódexirodalomból. A könyv megismerteti velünk a legfontosabb Mária-ünnepeket, búcsúkat, a legismertebb külföldi és hazai Mária-kegyhelyeket.
Bartók István Budapesten született 1955-ben. A szegedi egyetemen szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet. Volt kiadói szerkesztő, dramaturg, hetilapoknál olvasószerkesztő. 1989-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1994-től főmunkatársa. A kutatás mellett 1991-93-ban a József Attila Tudományegyetem adjunktusa, 1994-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít, 1998-tól a Janus Pannonius, majd Pécsi Tudományegyetem docense. Irodalomtörténészi munkásságának eddigi eredménye mintegy félszáz szaktanulmány folyóiratokban és kötetekben, valamint korszakmonográfiákban.
Mi az eredendő bűn fogalma, és mi köze Mária szeplőtelen fogantatásához? Egyáltalán: mi a szeplőtelen fogantatás? Csak Jézus fogant szeplőtelenül, vagy már Szent Anna méhében is földi férfi közreműködése nélkül fogant Mária? Mi a búcsú? És mi a búcsújárás? Vezeklés? Hitvallás? Fölülemelkedés a hétköznapok zűrzavarain? Magunkba szállás és megtisztulás? Hittek-e őseink a magyarok istenében? Létezett-e vajon a magyar ősvallás Boldogasszonya? Vajon miért lett Mária-szimbólummá az árnika, a haranglábvirág, a kalász, a rózsa vagy a gránátalma? Hétfájdalmú szűzanya? Mik Mária fájdalmai és örömei? valóban egyszerű és együgyű lelkek voltak az ókor és középkor hívei, akik hittek az ereklyékben? Mi az ereklye és a kegykép? Milyen Mária-ereklyék maradhattak ránk, földi halandókra, ha Mária az égbe emeltetett? Vajon miféle összefüggést véltek felfedezni elődeink Mária nevének betűi és az egyes drágakövek - az igazgyöngy, a gyémánt, a rubint, a jáspis között? Mik az imatestületek, Mária-céhek? Kik azok a Mária-lányok és mik a rózsafüzér- és skapulárétársulatok? Mi a glória és a madorla? A habitus és a skapuláré? Kik azok a "kalácsosok"? Maradhattak-e ránk Szent Lukács által festett Mária-képek? Mi köze Paul és James McCartney-nek Máriához?
