A tizenkét éves Bartos Margit naplót vezetett az 1956-os forradalom napjaiban. Környezetének lelkesedése és aggodalommal terhes várakozása elgondolkodtatta és naplóírásra ösztönözte, ám a forradalom elfojtása után csalódottan hagyta abba az írást. Két évvel később, az évfordulón már kamaszlányként kezdi újra naplóját: a diktatúra legkomorabb éveiben barátságról és szerelemről írt titkos füzetébe.1956-ban az országban fellobogott, majd kihunyt a szabadság lángja, amit a megtorlás látszólag elfojthatott, az emberek azonban saját életüket és vágyaikat nem adták fel. Ahogy Margó is, magukban óvták a szabadság ábrándját.
A személyes, felkavaró napló bepillantást enged abba, hogyan teltek a mindennapok a forradalom idejében.
