Hányattatott sorsa volt a világhírű cseh író első s mindeddig utolsó, a szó igazi értelmében vett regényének. 1971-ben íródott, de sokáig csak kéziratos formában terjedt. Jó néhány év múltán megjelent Nyugaton, majd 1982-ben otthon is, félillegális kiadványként, amit rögvest el is koboztak. Végül csak 1989 decemberében, a csehszlovákiai változások után kerülhetett legális formában a könyvesboltok pultjaira.
Pedig Hrabal ebben a mélyen filozofikus, gondolatgazdag s ugyanakkor ellenállhatatlan sodrású, eseménydús, szépséges erotikával felékszerezett, mérnöki tudatossággal megkomponált regényben alighanem a modern közép-európai irodalom egyik kulcsművét írta meg. Az Őfelsége pincére voltam az emberi lélek föl- és fölülemelkedésének az eposza. Egy kacskaringós, sok zsákutcás s önmagába visszatérő életútnak a megrendítő története, amelyet a kis pikolófiúból milliomos szállodatulajdonossá lett, majd ismét a mélybe süllyedt, az életét útkaparóként bevégző hős jár be, aki kalandjai és viszontagságai közben eljut a legmagasabb rendű erkölcsi parancsolatok vállalásáig, a bölcsességek bölcsességéig, az életnek mint "kiúttalan körnek" zokszó nélküli vállalásáig.
