Brigitte Schwaiger fura városkája egy ausztriai kisváros, ahol minden nagyon szép, a házak, az utcák, az évszakok, de különösen a tél, amikor mindent fehér hótakaró borít. Lakói látszólag békésen élnek, az életet olyannak fogadják el, amilyen, s magától értetődőnek tartják a dolgokat, s ami velük vagy általuk történik. A városka semmiben sem különbözik Európa és különösen Közép-Európa hasonló városkáitól, miért fura hát akkor mégis, és kinek fura, kinek érthetetlen?
Erre ad választ Schwaiger, amikor már kívülről nézi ezt a világot, hiszen ő elmenekült a kisváros vonzó-taszító miliőjéből, és más életeszmények szerint él. A könyvében felvonultatott szereplők mindennapi életének, apró gondjainak felvillantásaiból áll össze a kisváros képe, szellemi légkörének érzékeltetése. Ebben a könyvében is, mint a nálunk is nagy sikert aratott előző regényében, a Mitől sós a tenger?-ben, sorra megjelennek legközelebbi családtagjai, barátai. S noha némi gúnnyal szemléli őket, a könyv humoros-kedves hangneméből mégis érezni, hogy ragaszkodik hozzájuk, és a városkához is, szülőhelyéhez, gyermekkorának, kamaszéveinek színteréhez.
