Arcz és Oroszlán - a novellafüzér visszatérő hősei - a század két nagy szobrásza. Arcz János magányosan, hegyi remeteségének néhány négyzetkilométerén dolgozva-élve törekszik a Teljesség felé. Oroszlán is a teljes életre törekszik, de e belső úthoz nagy ívű külső pályát keres: sikert, utazást, új házakat. A két művész közt személyes kapcsolat nincs, sorsuk mégis összefügg, szinte föltételezi egymást. Czakó ezt az összefüggést mutatja be, amikor kettejük pálya- és életívét, hitvallását és világképét állítja egymás mellé. Aki ismeri az író korábbi műveit, tudja, hogy Czakó nemcsak a szerteágazó cselekményszövés híve, hanem az áttételesebb, a filozófia határterületébe eső írói üzeneté is. Mostani írása - akárcsak a korábbiak - nemcsak izgalmas-szellemes olvasmány, hanem nagy igényű szellemi vállalkozás is.