Az író saját gyermekkori életét meséli el, egy olyan világot mutat be, melyet el sem tudunk képzelni. Időre van szükségünk, mire megértjük egy olyan anya rejtett mondanivalóját és motivációt, akit normális körülmények között őrültnek nevezünk. A fő történet tizenkét éves koráig követi nyomon Davidet, akit anyja érthetetlen módon gyűlöl és megmagyarázhatatlan okokból testileg, lelkileg bántalmaz. Nem elég ha szomorúnak nevezzük ezt a megrázó, hihetetlen történetet, amelynek olvasása közben felvetődik bennünk a kérdés: ilyen gyermekbántalmazás egyáltalán hogyan fordulhat elő? Davidnek - akinek anyja még a nevét sem ejti ki, sőt tályognak tekinti, amelyet ki kell vágni - a túlélés érdekében meg kell tanulnia miként játssza anyja játékait, hogy túlélje a borzalmakat. A külvilág nyomorúságos életéről mit sem sejt. Nincs senkije és semmije, egyedül álmai tartják életben. Az életért vívott harcán keresztül az olvasó is érezni fogja fájdalmát, magányosságát és csodálni fogja vasakaratát. Van e kiút? - hinnünk kell abban, hogy itt nem lehet vége... Hogy miért íródott? - hogy járjunk figyelmesebben, törődjünk környezetünkkel, segítsünk hasonló sorban élő gyermekeken
