Tartalom
Dokumentumok
1. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem Váradi Keserűy Péternek nemességet adományoz. Kolozsvár, 1607. június 2. 7.
2. A sárospataki varga céh szabályzatát Rákóczi György erdélyi fejedelem hitelesíti. Gyulafehérvár, 1609. május 10. [?] 10.
3. Rákóczi László 150 forint zálogkölcsönt vesz fel Beszermeni Andrástól. Kisruszka, 1617. október 31. 18.
4. Miskolci Csulyak István zempléni református esperes emlékezteti I. Rákóczi Györgyöt, hogy Isten a világi hatalmasságot felelősséggel ruházta fel a rászorulók gondviselése ügyében. Kéri, hogy Salánki György szegénységre jutott sárospataki tanáron segítsen. Olaszliszka, 1630. augusztus 22. 19.
5. Miskolci Csulyak István zempléni református esperes kéri I. Rákóczi Györgyöt, hogy a sárospataki iskola épületét zsindelyeztesse meg, mert oly mértékben beázik, hogy az ifjúság eloszlását is okozhatja. Bodzásújlak, 1632. január 7. 21.
6. I. Rákóczi György kiegészítő utasítása Pathay Sámuelnek, aki követségbe indult a császárhoz. Porumbák, 1634. március 30. 23.
7. II. Ferdinánd király, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem kérésére, Sárospatak mezővárosnak szabad vásártartási engedélyt ad, amit évente négy alkalommal, pontosan meghatározott napokon gyakorolhat. Bécs, 1634. július 25. 25.
8. III. Rákóczi Zsigmond levele testvérbátyjához, II. Rákóczi Györgyhöz, melyben kifejezi fájdalmát a közöttük lévő ellentét miatt. Gyulafehérvár, 1636. május 9. 28.
9. Miskolci Csulyak István zempléni esperes megköszöni I. Rákóczi Györgynek az Öreg Graduált, amelyet a fejedelem több gyülekezetnek megküldött, valamint a birtokain lévő jelentősebb gyülekezeteknek adományozott aranyozott ezüst, díszes úrvacsorai kannát. Olaszliszka, 1636. december 19. 30
10. Miskolci Csulyak István zempléni esperes az egyházmegyei lelkészi értekezlet nevében beszámol I. Rákóczi Györgynek arról, hogy Tolnai Dali János pataki tanár Angliában néhány társával szövetséget kötött. Őt a gyűlés meghallgatta, de nem jutott nyugvópontra az ügy, mert Tolnai a szövetségről szóló iratot nem adta át. Egyházi elöljáróit világi patrónusok előtt vádolja. Magatartása meghasonlást fog szülni. Kéri a fejedelmet, hogy kötelezze Tolnait engedelmességre. Sárospatak, 1638. november 27. 33
11. Miskolci Csulyak István zempléni esperes panaszkodik Tolnai János sárospataki tanár felől. Kifogásolja, hogy nem hajlandó elfogadni az egyházi elöljáróság irányítását, önmagát mindenkinél kegyesebbnek és tudósabbnak tartja. Kéri I. Rákóczi Györgyöt, hogy írásban intse meg Tolnait, valamint Bényei János másik tanárt, hogy elöljáróiknak engedelmeskedjenek. Olaszliszka, 1639. március 18. 40
12. Miskolci Csulyak István zempléni esperes beszámol I. Rákóczi György fejedelemnek arról, hogy Homonnai Jánosné a varannói magyar templomot elvette, amikor visszavételén fáradoztak, az előkelők részéről nem álltak melléjük. Hírül ad egy pataki diák halálával kapcsolatos ügyet is, mely Tolnai János tanárra a gyanú árnyékát veti. Kéri a fejedelem bölcs tanácsát. Sárospatak, 1640. március 14. 46
13. Geleji Katona István erdélyi püspök levele I. Rákóczi György fejedelemhez Tolnai János ügyében, aki a sárospataki iskolából kitiltotta a negyven éve bevezetett tankönyvet, Keckermann Logica-ját. Geleji helyteleníti ezt a lépést, és Tolnai eltávolítását javasolja. Gyulafehérvár, 1640. október 22. 48
14. Miskolci Csulyak István zempléni esperes a református lelkészek nevében köszönti az Erdélyből Sárospatakra érkezett Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyt. Sárospatak, 1640. szeptember 28. 50
15. Rákóczi András özvegye, Székely Anna, férje temetésére készülve száz forint zálogkölcsönt vesz fel Sas Jánostól. Körtvélyes, 1641. szeptember 8. 54
16. Miskolci Csulyak István zempléni esperes értesíti I. Rákóczi György fejedelmet Tolnai István sárospataki lelkész haláláról. Beszámol a pataki iskola látogatása során szerzett kedvezőtlen tapasztalatairól, Tolnai János iskolaigazgató általa károsnak vélt tevékenységéről. Olaszliszka, 1642. április 23. 55
17. Miskolci Csulyak István zempléni esperes jelenti I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek, hogy a pataki iskola állapotáról írt korábbi beszámolója a valóságot tartalmazza, azt elfogulatlanul írta. Olaszliszka, 1642. április 29. 58
18. Miskolci Csulyak István zempléni esperes I. Rákóczi György levelére válaszolva írja, hogy Tolnai János tanári tevékenysége nagy kárt okoz a pataki iskolában, nem érdemli a fejedelem bizalmát. Továbbá kéri a fejedelmet, hogy a külföldi akadémiára küldendő ifjakat indítsa útnak Erdélyből, mert a magyarországiak várják érkezésüket, hogy együtt utazhassanak. Olaszliszka, 1642. augusztus 8. 60
19. Miskolci Csulyak István zempléni esperes, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem kívánságára, Sárospatakra összehívja az egyházmegye vezető testületét, amely megtárgyalja Tolnai János és a pataki iskola ügyét. Tolnai tanítását károsnak és eredménytelennek minősítik, az iskolából való eltávolítását tanácsolják. Sárospatak, 1642. november 18. 61
20. I. Rákóczi György válasza III. Ferdinánd császárnak, Kéri János császári követ által, melyben előadja sérelmeit. Gyulafehérvár, 1643. október. 66
21. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem kiáltványa a magyarországi nemességhez, melyben az ország szabadságának helyreállításával indokolja meg hadra kelését, és csatlakozásra szólítja fel őket. Kálló, 1644. február 17. 70
22. Miskolci Csulyak István a református egyház nevében köszönti a hadra kelt és Sárospatakra bevonult I. Rákóczi György fejedelmet, őt a bibliai Józsefhez hasonlítja. Köszöntését több lelkipásztor társa jelenlétében fogalmazta. Olaszliszka, 1644. február 19. 74
23. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem idősebb Babay István kállói vicekapitány, levele kapcsán, melyben latrok és kóborlók letartóztatását jelenti, meghagyja hogy az elfogottakat ne bocsássa szabadon, s azokat, akik nem útlevéllel utaznak, fogja el, különösen pedig Rápoltinak tiltsa meg a hadgyűjtést. Nagvida 1644. március 3. 75
24. Miskolci Csulyak István olaszliszkai református lelkész köszönti a mezővárosba bevonuló I. Rákóczi György fejedelmet. A református egyház védelmezőjeként és szabadítóként üdvözli. Olaszliszka, 1644. április 1. 76
25. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, a Tiszán inneni református egyházközségek vezetőinek kérésére, visszaadja a tokaji rév szombatnapi jövedelmét a helybeli református lelkésznek. A mezőváros korábbi birtokosa ugyanis, Homonnai János, kisajátította ezt a régi egyházi javadalmat. Sárospatak, 1644. április 3. 77
26. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem Görgei János ungi református esperest felszólítja, hogy tudósítsa őt az elvett református egyházi javakról. Azokat vissza akarja adatni. Sárospatak, 1644. április 3. 78
27. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem védlevelet ad Rákóczi Zsigmond egyik lovas hadnagyának, Szentiványi Mihálynak, melyben halálbüntetés terhe alatt megtiltja hadseregének az erőszakoskodást, sarcolást és rablást a Zemplén vármegyében lévő Körtvélyes faluban. Nagysáros, 1644. július 2. 80
28. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megparancsolja idősebb Babai István kállói vicekapitánynak, hogy vitesse Kenézlőhöz a Szentmárton, Leányvár, Záhony és egyéb helységek réveit. Tokaj, 1644. szeptember 13. 81
29. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a meghódolni nem akaró, hanem Homonnai Jánossal tartó Borsi János birtokait elveszi, azokat Borsi rokonának, Szentiványi Mihály hadnagynak adományozza. Szentiványi viszont 1646-ban visszaszármaztatja Borsi Jánosnak. Gesztely, 1644. október 23. 82
30. I. Rákóczi György megparancsolja Szentiványi Mihály hadnagynak, hogy a Zemplén vármegyében adományként kapott birtokok után az adót fizettesse be. Zboró, 1645. március 7. 84
31. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megparancsolja idősebb Babay István kállói vicekapitánynak, hogy a Szabolcs vármegyére kivetett, a hadiszerek szállításához szükséges igásállatokat és szekereket erővel is állíttassa elő. Sárospatak, 1645. május 5. 85
32. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megengedi özvegy Lónyay Menyhértné, Bornemisza Erzsébet asszonynak, hogy a birtokai utáni katonaállítást Szatmár vármegyében teljesíthesse. Sárospatak, 1645. május 10. 86
33. Miskolci Csulyak István zempléni református esperes I. Rákóczi György parancsára felszólítja lelkésztársait, hogy hirdessenek böjtöt a gyülekezetekben a készülő katonai akció sikeréért. [Olaszliszka] 1645- május 20. 88
34. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem elrendeli, hogy a vámosújfalusi vízimalom jövedelme után nyert prédikátori javadalmat továbbra is folyósítsák. Rendelkezésére azért volt szükség, mert a vízimalomból portörő malom lett. Tokaj, 1645. május 30. 90
35. Veréci Ferenc sárospataki lelkész levélben közli Miskolci Csulyak István olaszliszkai lelkésszel és zempléni esperessel Lorántffy Zsuzsanna kívánságát, hogy tartsanak hálaadó istentiszteleteket I. Rákóczi György csapatai és a svéd hadak szerencsés találkozásának örömére. Sárospatak, 1645. [július 12.] 91
36. I. Rákóczi György elrendeli, hogy Böszörményi Borbély András özvegye Verebélyi Erzsébet adja vissza Babai Jánosné Horvát Juditnak az őt illető adományleveleket. Szatmár, 1646. június 14. 93
37. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megparancsolja Szentiványi Mihálynak, hogy a háború során adományban kapott birtokokat a békeszerződés értelmében bocsássa vissza előző tulajdonosának. Szatmár, 1646. július 14. 95
38. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem birtokba helyezi Szatmár vármegyében, Tiszta Berki jogos részében Bakos Istvánné, Pernyeszi Erzsebetet, akit a birtoklásban Gyulafi László háborgatott. Szatmár, 1646. július 14. 96
39. I. Rákóczi György és felesége Lorántffy Zsuzsanna Fekete János sárospataki porkolábnak házat adományoz cserébe azon háza helyett, amelybe beköltöztek a Sárospatakra telepített anabaptisták. Fekete János Megyer hegyen lévő szőlőit az adóterhek alól felszabadítják. Az adományokat a Rákóczi-örökösök visszaválthatják. Munkács, 1646. augusztus 19. 98
40. A Tiszán inneni református esperesek érvei a püspökválasztással szemben és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellenérvei. 1647. 100
41. A Tiszán inneni református esperesek jelentik I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek, hogy törekszenek megvalósítani a zsinatok végzéseit a püspökválasztás tárgyában. Ugyanakkor panaszkodnak, hogy lelkészek és világiak egyaránt semmibe veszik az egyházfegyelmet, főként a nemesek pártfogását élvezve, ezért tapasztalható annyi törvénytelenség az országban. 1648. április 8. 105
42. I. Rákóczi György elrendeli Bihar vármegye tisztségviselői számára, hogy jogszerűen és törvényesen járjanak el Boldvai Márton és felesége Farkas Zsófia ügyében. Várad, 1648. április 28. 108
43. I. Rákóczi György Samarjai Istvánnak, Rákóczi Zsigmond titkárának Tolcsván zálogbirtokként egy szőlőt adományoz.
Sárospatak, 1648. augusztus 26. 111
44. Lorántffy Zsuzsanna bizalmas emberét, Klobucsicski Andrást küldi III. Ferdinánd királyhoz követségbe. 1650. február 28. 114
45. Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye meghívja Szendrő várának főkapitányát, Bakos Gábort és feleségét III. Rákóczi Zsigmond menyegzőjére. A menyasszony Henrietta, a pfalzi választófejedelem leánya. A szertartásra és a lakodalomra 1651. június 27-28-án Sárospatakon kerül sor. Sárospatak, 1651. április 16. 116
46. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony Szederkény puszta faluba hajdú vitézeket telepít, egyúttal szabályozza a falu rendjét. 1651. június 4. 118
47. Szatmár vármegye nemesi közössége II. Rákóczi György fejedelmet kéri, hogy akadályozza meg a puritánus prédikátorok újító tevékenységét a vármegyében, valamint felpanaszolja a kőváriak hatalmaskodásait a szatmári nemesek jobbágyai fölött. 1652. április 18. 121
48. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem jóváhagyja a sárospataki csizmadia céh szabályzatát. Sárospatak, 1656. március 28. 123
49. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem megköszöni Rhédei Pálnak a vadászkutyákat. Radnót, 1656. június 12. 128
50. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony részletes utasítása Tolcsvai Nagy János sárospataki udvarbíró számára. 1659. március 15. 129
51. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony a sárospataki diákoknak Erdőbényén három, Sárospatakon egy szőlőt adományoz. Királyhelmec, 1659. 147
52. Lorántffy Zsuzsannának, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegyének végrendelete. Sárospatak, 1659. október 30. 152
53. Rákóczi László meghatalmazza étekfogóját, hogy a Barkóczy Ferenc árvái rozsályi jószágának summáját felvegye. Nagysáros, 1660. május 22. 168
54. Báthory Zsófia a tolcsvai nemeseket és jobbágyokat mentesíti egy bizonyos borváltság megfizetése alól. Sárospatak, 1660. november 8. 169
55. Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc Gedony Györgynek és feleségének Jób Katának Sárospatakon házat és szőlőt adományoz, s azokat minden adó és szolgáltatástól mentesíti. Zboró, 1661. június 27. 171
56. Báthory Zsófia megparancsolja Tolcsvai Nagy Jánosnak, szőlői felügyelőjének, hogy Makovicába Sárospatakról küldjön ötven hordó óbort, amit a földesúri kocsmákban fognak kimérni. Nagysáros, 1661. november 15. 172
57. Báthori Zsófia, II. Rákóczi György özvegyének meghívó levele fia, I. Rákóczi Ferenc lakodalmi ünnepségére. 1666. január - február [?]. 173
58. Lipót császár és király levele Báthory Zsófiához és az erdélyi rendekhez a sárospataki lelkészi jövedelmek felől támadt vitás kérdésben. Bécs, 1666. február 14. és 18. 174
59. Báthory Zsófia idősebb Tolcsvai Nagy Jánost, szőlőinek felügyelőjét udvarába hívatja, bor vásárlásával akarja megbízni, mivel jó áron lehet venni. Borsi, 1666. augusztus 16. 176
60. Báthory Zsófia értesíti Tolcsvai Nagy Jánost, szőlőinek felügyelőjét, hogy levelét
megkapta, kifogasolja az alku elmaradását. Borsi, 1667 március 17. 177
61. Báthory Zsófia nyugtát ad Tolcsvai Nagy Jánosnak arról, hogy a borvásárlás céljára levett pénzzel pontosan elszámolt. Borsi, 1667. március 23. 178
62. Báthory Zsófia megparancsolja Tolcsvai Nagy Jánosnak, szőlői felügyelőjének, hogy a munkácsi uradalom kocsmái számára vásároljon tizenöt hordó jó és olcsó bort. Keltezetlen, 1667 táján. 180
63. I. Rákóczi Ferenc tudatja Gömör vármegye nemeseivel, hogy a hozzá érkezett követükkel megküldi válaszát. Sárospatak, 1668. január 30. 181
64. Kazinci Péter kéri I. Rákóczi Ferencet, hogy a birtokaira adott kiváltságot növelje meg az időközben szerzett javait figyelembe véve. I. Rákóczi Ferenc négyszáz forinttal növeli a korábban megadott kiváltságot. Sárospatak, 1668. április 17. 182
65. Thuri Kalmár István kéri I. Rákóczi Ferencet, hogy ingatlanait ezer forintért vegye zálogba. Sárospatak, 1669. március 6. 183
66. I. Rákóczi Ferenc és a Tiszán inneni protestáns nemesi patrónusok egyezséget kötnek Zrínyi Péter közbenjárására, mely szerint Rákóczi visszaadja birtokain a protestáns egyházak elvett javadalmait. Sárospatak, 1669. április 26. 184
67. I. Rákóczi Ferenc 5 esztendőre felszabadítja Szentiványi Mihálynak a mádi szőlőhegyen lévő szőlőit a földesúri terhek alól. Királyhelmec, 1669. július 8. 190
68. I. Rákóczi Ferenc a tized, a kilenced és a hegyvám fizetés alól 7 esztendőre felszabadítja Királyhelmecen Újlaki György szőlőjét. Hét év elteltével 300 forint ellenében lehet ismét követelni az említett járandóságokat. Királyhelmec, 1669. július 9. 192
69. Szelepcsényi György és Nádasdy Ferenc közbenjár Szentiványi Mihály érdekében Báthory Zsófiánál és I. Rákóczi Ferencnél. Besztercebánya, 1670. március 25. 193
70. I. Rákóczi Ferenc igazolja, hogy Starhemberg tokaji várparancsnok letartóztatásában és a felkelésben Szentiványi Mihály nem vett részt. Munkács, 1670. október 25. 194
71. I. Rákóczi Ferenc Végardó falu jobbágyainak kaszáló helyet ad, mivel a régi kaszáló használhatatlanná vált az általa épített malom-gát miatt. Borsi, 1672. április 25. 195
72. I. Rákóczi Ferenc kétszáz forintért zálogba adja egyik szőlőjét a tolcsvai határban, Csető nevű szőlőhegyen, Nagy Jánosné, Egyed Annának, aki a tizedet és a hegyvámot tartozik megadni, s mely szőlőt a Rákóczi-örökösök visszaválthatnak. Borsi, 1672. április 25. 197
73. Szemere László, a sárospataki Kollégium kurátora számot ad Báthory Zsófia felszólítására a néhai I. Rákóczi Ferenc által a református lelkészek parókiális jövedelmére adott 100 aranyról. 1676. augusztus 15. 198
74. Zrínyi Ilona, I. Rákóczi Ferenc özvegye 400 forintért zálogba adja Tállyán, a Hetény nevű szőlőhegyen lévő egyik szőlőjét Beződi Tamásnak és feleségének Balogh Katának, mely után a vevő köteles a tizedet és más járandóságot megadni. Regéc, 1678. január 21. 199
75. Zrínyi Ilona kötelezvénye, melyben Radics András munkácsi kapitánynak, az adott helyzetből folyóan elmaradt járandóságát megadni igéri a maga és gyermekei, Rákóczi Julianna és II. Rákóczi Ferenc nevében. Munkács, 1688. június 23. 201
76. Gróf Rákóczi Erzsébet felszabadítja a tized és hegyvám fizetés terhe alól Divinyi
Ferenc mádi és mezőzombori szőlőit. Sáros [?], 1683. január 26. 202
77. Özvegy Rákóczi Ferencné Ispán Mária és leánya Orosz Pálné Rákóczi Borbála 20 forintért zálogba adnak egy szőlőt Possai Gergelynek. Mikóháza, 1686. június 20. 204
78. A Göncön bujdosó, számkivetett Sárospataki Református Kollégium szeniora, Debreceni András kéri Rákóczi Lászlót, hogy tegye lehetővé öccse, néhai Rákóczi Lajos hagyatékának birtokba vételét. Gönc, 1690. július 17. 205
79. II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna, valamint Ferdinánd Gobert Aspermont Heczey Mihálynak és feleségének Csoto Katalinnak Tallyan egy hazat 133 fönnton zálogba ad. Sárospatak, 1695. március 12. 207
80. Gróf Rákóczi Erzsébet, a háborús időket tekintetbe véve, kedvezően szabályozza Szederkény falu adózásának és szolgáltatásainak rendjét. Szerencs, 1695. június 20. 210
81. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna, valamint Ferdinánd Gobert Aspermont Szederkény község törvényes rendjét szabályozza. Szerencs, 1695. június 22. 211
82. II. Rákóczi Ferenc Sáros vármegye főispánja a jobbágyszolgáltatások alól felszabadítja Olasz Ferencnek, a Szepesi Kamara titkárának Mezőzombor határában lévő szőlőjét. Szerencs, 1697. május 6. 214
83. II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna Emőd puszta falut betelepíti. Szerencs, 1700. június 26. 215
84. Lipót császár és király a börtönből megszökött Rákóczi Ferenc ellen elfogató parancsot ad ki. Bécs, 1701. november 10. 217
85. II. Rákóczi Ferenc kiáltványa a keresztény világhoz, melyben ismerteti a szabadságharc okait és célját. Szól a magyar nemzet nyomorúságáról, mely elsősorban a Habsburg uralkodónak és udvarának a magyar törvényeket mellőző uralkodásából fakad. Elmondja személyes meghurcoltatását is. Munkács, 1703. június 7. 219
86. II. Rákóczi Ferenc Borsva község lakosainak védlevelet ad. Vetés, 1703. augusztus 25. 229
87. II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a haza iránti szolgálatukért, hűségükért Szeder-
kény község lakosainak védlevelet ad. Szatmár, 1703. szeptember 2. 230
88. Csicseri Orosz Pál tábornok Sárospatak városában a vallásgyakorlás és a Református Kollégium szabadságát helyreállítja. Sárospatak, 1703. szeptember 2. 232
89. Csicseri Orosz Pál, II. Rákóczi Ferenc tábornoka, a fejedelem hűségére tért 232
Rákóczi Lászlónak oltalomlevelet ad. Tokaj, 1703. szeptember 14.
90. Bercsényi Miklós tábornok Kemecsei Jósa Mihálynak védlevelet ad. Tokaj, 1703. október 15. 234
91. II. Rákóczi Ferenc a lúci, kesznyéteni, ónodi, szederkényi, emődi és más birtokain élő fegyverfogható lakosoknak, büntetés terhe mellett megparancsolja, hogy a Tokaj alatti táborban, három napon belül, fegyveresen jelentkezzenek. Tokaj, 1703. október 16. 236
92. II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a haza iránti szolgálatukért, hűségükért Polichna [Parlagos] község lakosainak védlevelet ad. Tokaj, 1703. december 10. 237
93. Átány község lakosai kérik II. Rákóczi Ferenc fejedelmet, hogy oltalmazza meg őket némely tisztek, különösen Borbély Balázs kapitány hatalmaskodásától. Folyamodnak a földesúri kocsma bezárása iránt is. Az első dologban a fejedelem pártfogolja őket, a másodikban információt kér. Átány [?], 1704. január 8. 238
94. II. Rákóczi Ferenc fejedelem, Szederkény község lakosainak panaszára, szigorúan megtiltja hadainak a község háborgatását. Gyöngyös, 1704. március 28. 240
95. Forgách Simon tábornok parancsa Kassa elfoglalása után a katonai készlet számbavételére. Enyicke, 1704. október 11. 242
96. II. Rákóczi Ferenc megbízza ifj. gróf Barkóczi Ferenc ezredest egy reguláris lovasezred megszervezésével. Szabályozza a toborzás rendjét. Kistapolcsány, 1705. február 7. 243
97. II. Rákóczi Ferenc utasítja tokaji tiszttartóját, hogy a református egyház számára adja át a Túrzó szőlőket. Eger, 1705. május 24. 246
98. II. Rákóczi Ferenc szederkényi katonáinak hozzátartozóit a hadi szolgáltatások alól, az élelmezési kötelességet kivéve, felmenti. Eger, 1705. június 3. 247
99. Felső-Vadászi Rákóczi Ferencz Fejedelem és Sáros-Vármegyei örökös Fő-Ispán
magától, a kegyelem szerint formáltatott alázatos imádsága. 1705- 248
100. Rákóczy Ferencz Fejedelem beszéde csüggedező serege feltüzelésére Gyömrőnél, 1705. július 3. 249
101. Magyarország szövetkezett rendjei a szécsényi országgyűlésen határozatot hoztak Abaúj, Zemplén és Borsod vármegyében lévő templomok, parókiák, kollégiumok és iskolák, ezek tartozékai, jövedelmei, bevételei és felekezeti hovatartozása ügyében. Szécsény, 1705. október 6. 251
102. A szécsényi országgyűlés határozata értelmében II. Rákóczi Ferenc által kirendelt vallásügyi bizottság visszaadja az erdőbényei reformátusok templomát, parókiáját, iskoláját és azok javait; intézkedik a helység római katolikus és evangélikus vallású lakosainak szabad vallásgyakorlatáról is. Erdőbénye, 1706. január 23. 259
103. II. Rákóczi Ferenc fejedelem kiáltványban teszi közzé a nagyszombati béketárgyalások kudarcának okait, buzdít az igaz ügy melletti küzdelem folytatására. Érsekújvár, 1706. július 30. 261
104. II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a szabadságharc mellett hozott áldozatukért, hűségükért Hernádnémeti község lakosait megerősíti Csegeszegi birtoka egyik telkének használatában. Köröm, 1707. május. 264
105. II. Rákóczi Ferenc fejedelem Sáros vármegyében lévő Tarnó falut, amit korábban Korotnaky Pál bírt, de árulása miatt elvesztett, birtokrészeivel együtt Fáy István Murány-vári parancsnoknak adományozza. Eger, 1708. május 26. 265
106. II. Rákóczi Ferenc biztosai bérbe adják Szentiványi Mihálynak a fejedelem tolcsvai dézsmás szőlőit. Eperjes, 1708. október 15. 267
107. A Tiszán inneni református esperesek kérvénye II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez a tokaji lelkész javadalmát illető rév-jövedelem ügyében. 1709. január 20. 268
108. II. Rákóczi Ferenc biztosai bérbe adják Bilkey Miklósnak a fejedelem tokaji dézsmás szőlőit. Eperjes, 1709. április 20. 270
109. II. Rákóczi Ferenc fejedelem Szűcs István udvari étekfogónak, aki a szolgálatból kilép, oltalom- és útlevelet ad. Sárospatak, 1709. június 27. 272
110. II. Rákóczi Ferenc az emődi református lelkészt és javait, valamint a templomot, a község lakosainak ott elhelyezett ingóságaival együtt védelme alá veszi. Jászkisér melletti tábor, 1710. április 10. 273
111. II. Rákóczi Ferenc fejedelem a tállyai reformátusoknak telket adományoz új
templom építésére, mivel a régi templom a szécsényi országgyűlés határozata
értelmében a római katolikusok kezén maradt. Szerencs, 1710. augusztus 24. 275
Tanulmányok
A Rákóczi-család - dr. Balogh Judit, Miskolci Egyetem 279
I. Rákóczi György és a cseh-morva atyafiak - dr. Dienes Dénes, Sárospatak, 299
Tudományos Gyűjtemények.
Schola Aulica - Udvari Iskola - Dienes Dénes 304
Lorántffy Zsuzsanna - Dienes Dénes 304
A Vezérlő Fejedelem egyházpolitikája - dr. Szabadi István, Debrecen, Egyházkerületi Levéltár 318
A Vezérlő Fejedelem könyvtára - Kiss Endre József, Sárospatak, Tudományos Gyűjtemények 323
Tájékoztatók, mutatók
Az első kiadás előszava 340
Utószó 341
Helynevek 342
Személynevek 346
