| A magyar kiadás előszava (Írta: Dr Ladó László) |
13 |
| Előszó |
19 |
| Bevezetés |
21 |
| A rendszerelmélet alapjai |
|
| Dr. Ludwig von Bertalanffy: Adalék egy általános rendszertanhoz |
|
| Bevezetés |
35 |
| A rendszer fogalma |
36 |
| A finalitás |
39 |
| Az egész, az összeg, a mechanizálódás, a központosulás |
40 |
| Zárt és nyílt rendszerek |
42 |
| Az ekvifinalitás |
44 |
| Befejezés |
47 |
| Irodalomjegyzék |
49 |
| Dr. Herbert Fuchs: Rendszerelmélet |
|
| Feladatok és célok |
51 |
| Fogalmi alapok |
53 |
| A rendszerek osztályozása és tipizálása |
55 |
| A rendszer állapotai és viselkedésmódjai |
56 |
| Irodalomjegyzék |
60 |
| Dr. Josef Brunnberg-Dr. Rolf Kiehne: A rendszerek fogalmi elemzése |
|
| Dr. Erich Kosiol-Dr. Norbert Szyperski-Dr. Klaus Chmielewicz: A rendszerkutatás helye a tudományban |
|
| Feladatmeghatározás |
69 |
| A rendszerkutatás mint önálló tudomány helye |
70 |
| A rendszer, a belső rendszer és a környezeti rendszer |
71 |
| Tudományos rendszerek és ítéletrendszerek |
72 |
| A rendszerkutatás elhatárolása tárgyának tartománya segítségével |
78 |
| A rendszerkutatás elhatárolása módszer vagy nyelv segítségével |
79 |
| A rendszerkutatás elhatárolása a megismerés tárgyának segítségével |
80 |
| A rendszerkutatás tagolása |
83 |
| Hol a helye a rendszerkutatásnak mint interdiszciplináris kutatásnak |
86 |
| Az interdiszciplináris együttműködés a jelenségi síkon |
86 |
| Interdiszciplináris együttműködés a tudomány szintjén |
87 |
| Az interdiszciplináris kutatás és a rendszerkutatás viszonya |
92 |
| Összefoglalás |
93 |
| A szervezetkutatás és a rendszerkutatás viszonya |
95 |
| Irodalomjegyzék |
97 |
| Rendszerelmélet és szervezetelmélet |
|
| Dr. Erwin Grochla: A szervezetelméleti ismeretek állása és fejlődési irányzatai |
|
| A jelenlegi szervezetelméleti vita távlatai |
107 |
| A mai szervezetelmélet legfontosabb közelítésmódjai |
109 |
| A beosztási ismérv problémája |
109 |
| Az elsődlegesen egyetlen tudományághoz tartozó munkák |
111 |
| Az elsődlegesen interdiszciplináris munkák |
118 |
| Az egységes szervezetelmélet kialakítását szolgáló fejlődési irányzatok |
119 |
| Dr. Erwin Grochla: Rendszerelmélet és szervezetelmélet |
|
| A szervezetelmélet fejlődési irányzatai |
129 |
| Az általános rendszerelmélet koncepciója |
130 |
| A tudománytörténeti háttér |
131 |
| Fogalmi alapok |
133 |
| A rendszerek tulajdonságai és viselkedésmódja |
133 |
| Az általános rendszerelmélet jelentősége a szervezetelmélet szempontjából |
135 |
| A rendszerelméleti orientációjú szervezetkutatás |
136 |
| A rendszerelméleti orientációjú szervezet |
139 |
| Dr. Hans Gerd Schütte: A szociológiai rendszerelméletek egyes problémái |
|
| A rendszerelemzések igénye és eredménye |
146 |
| A rendszerfogalom alkalmazása a szociológiában |
148 |
| A társadalmi rendszerek állapotleírásai |
150 |
| A státus, az interakció és a konszenzus: a társadalmi struktúrák sajátos típusai |
150 |
| Az értékek konvergenciája: a konszenzus és a normák konformitása |
152 |
| A részrendszerek antagonisztikus konszenzusa és a társadalmi konfliktusok |
154 |
| A többdimenzionalitás és a kereszt-befolyásolás (cross pressure) hatások |
|
| A státsudimenziók láncolódása |
154 |
| Összfoglalás |
157 |
| Dr. Wilhelm Friedrich Riester: Szervezet és kibernetika |
|
| Bevezető megjegyzések |
159 |
| A kibernetika alapfogalmai |
161 |
| A vállalati szervezet mint kibernetikai rendszer |
167 |
| A jövőbeli kutatási irányok |
173 |
| Dr. Knut Bleicher: Vállalatszervezet rendszerelméleti szemszögből |
|
| A vállalat szervezeti rendszere |
179 |
| A szervezeti rendszer helye a "vállalat" rendszerében |
181 |
| A szervezet alapkérdései |
183 |
| A szervezeti rendszerelemzés alapkérdései |
183 |
| A szervezeti rendszerszintézis alapkérdései |
186 |
| Összefoglalás és kilátások |
1921 |
| Rendszerelmélet és rendszertechnika |
|
| Dr. Gertrud Wegner: Rendszerelemzés |
|
| A rendszerelemzés koncepciója |
197 |
| A rendszerelemzés mint kutatási és szervezési módszer |
198 |
| A rendszerelemzés a vállalati szervezésben |
199 |
| A rendszerelemzés eljárása |
199 |
| A rendszerelemzés mint a szervezés előfeltétele |
202 |
| Irodalomjegyzék |
203 |
| Dr. Christof Zangemeister: A rendszertechnika - bonyolult rendszerek célszerű kialakításának metodikája |
|
| Bevezetés |
205 |
| A rendszertechnika eredete és keletkezésének mozzanatai |
206 |
| A rendsezrtechnika ez idő szerinti fogalmi tartalma |
208 |
| A rendszertechnika feladatai |
209 |
| A rendszertechnika metodikája |
210 |
| A rendszertechnika helye a tudományok rendszerében |
215 |
| Szakmai szóhasználat |
215 |
| A rendszertudomány |
215 |
| A rendszertechnika alkalmazási területei |
219 |
| Összefoglalás |
220 |
| A rendszerkutatás a gazdasági életben és a közigazgatásban |
|
| Dr. Karl Alewell-Dr. Knut Bleicher-Dr. Dietger Hahn: A rendszerelmélet alkalmazása üzemgazdasági problémákra |
|
| A rendszer fogalma |
226 |
| A vállalat mint rendszer |
226 |
| Dr. Claus-Jürgen Hackenschuh: Rendszerelméletű vezetés |
|
| Gondolatok egy új vezetési koncepció kapcsán |
230 |
| Dr Knut Bleicher: Rendszerorientált vállalatszervezeti és vezetési modell |
|
| A vállalati szervezet rendszerkénti vizsgálata |
243 |
| Rendszerek - szuper- és alrendszerek |
244 |
| A vállalat mint rendszer |
244 |
| A vállalati szervezet rendszere |
244 |
| A szervezeti rendszer teljesítményei |
245 |
| A szervezeti rendszerdifferenciálódás a vállalatnál |
246 |
| A vállalati rendszer szervezése |
248 |
| A szervezeti rendszer elemei átalakulóban |
248 |
| Az elvégzendő feladatok bonyolultabbak lesznek |
248 |
| Az ember a rendszertől önmegvalósítását várja |
251 |
| Az anyagi eszközöket rendszerekké kell integrálni |
251 |
| Eltolódás az egyes tevékenységi területek jelentőségében a vállalat fennmaradása és sikere szempontjából |
252 |
| A kutatási és fejlesztési feladatok szerepe az eredmény szempontjából fontosabbá válik |
253 |
| Az operatív feladatok súlya alig változik |
253 |
| Az igazgatási feladatok új koncepciója és fokozódó jelentősége |
255 |
| A hosszú távú szervezési tervezéshez szükségesek a feladatok struktúrájára vonatkozó prognózisok |
258 |
| A vállalat szervezeti és vezetési modelljei |
258 |
| A személyi-patriarchális szervezeti és vezetési modell |
258 |
| A ranghierarchikus szervezeti és vezetési modell |
260 |
| A rendszerorientált szervezeti és vezetési modell kifejlesztése |
278 |
| Dr. Dietger Hahn: A vállalat mint rendszer vezetése |
|
| A vezetés tevékenysége |
305 |
| A vezetés mint az akaratképzés és akaratérvényesítés folyamata |
305 |
| Az egyes vezetési tevékenységek levezetése a vezetési folyamatból |
308 |
| A vállalati vezetés, mint összekapcsolt szabályozási körök rendszerének tevékenységei |
310 |
| A vezetés hordozói |
315 |
| A vezetés tárgya |
318 |
| Dr. Karl Alewell: A vállalat mint rendszer és környezetének kapcsolódása az értékesítési rendszer példáján |
|
| Az értékesítésszervezés mint rendszermegszervezés |
324 |
| Kapcsolatok az értékesítési rendszer elemei (valamint a rendszerelemek és a környezet) között |
326 |
| Az értékesítési rendszer elemei |
328 |
| A központi vagy vezető elem |
328 |
| A külső elemek |
330 |
| A közvetítő elemek |
334 |
| Az elemek összekapcsolódása az értékesítési rendszerben |
336 |
| Az elemek összekapcsolása |
336 |
| az értékesítési rendszer elhatárolása |
339 |
| Az alrendszerek kialakítása |
342 |
| A rendszerstruktúra és a rendszerváltozás formalizált ábrázolása és elemzése |
343 |
| Összefoglalás |
345 |
| Dr. Gerhard W. Wittkämper: Rendszerkutatás a közigazgatási rendszerekben |
|
| A közigazgatás mint rendszer |
348 |
| A közigazgatási rendszerek formalizálásának problémái |
351 |
| A közigazgatás rendszerelemzésének szakaszai |
355 |
| Megjegyzések a társadalmi racionalitás lényegéhez |
361 |
| Összefoglalás |
362 |
