| Előszó |
5 |
| Bevezetés |
9 |
| A matematika szerepe a természet és társadalom megismerésében, a természttudományok és az emberi gondolkodás fejlődésében |
9 |
| A középiskolai matematikatanítás feladatrendszere, elvei és módszerének meghatározó tényezői |
46 |
| A tervszerűség és a tudatosság szerepe a matematikatanításban |
52 |
| A tanterv és a tankönyv szerepe |
52 |
| A tantervi anyag osztályonkénti elrendezése és súlypontozása. A tanmenetek készítésének és használatának elvi szempontjai |
53 |
| A tanítási órák tervezése |
55 |
| Az oktató-nevelő munka korszerűségét célzó fontosabb követelmények |
56 |
| Az oktatás és nevelés egységének kidomborítása |
57 |
| A tanulók bevonása az ismeretszerzés munkájába, az aktivizálás kérdései |
60 |
| Koncentráció a tárgyon belül, más tárgyakkal és a gyakorlattal |
64 |
| Az aritmetikai, az algebrai és az elemi függvényekre vonatkozó ismeretek tanítása az általános iskolában |
67 |
| A racionális számkör kiépítése |
67 |
| A természetes számok fogalmának kialakítása |
67 |
| Az összeadás és kivonás tanítása az általános iskola alsó tagozatában |
71 |
| A szorzás tanítása |
78 |
| Az osztás tanítása |
85 |
| A törtszám fogalma. Műveletek törtekkel |
94 |
| A negatív szám fogalma. Alapműveletek a teljes racionális számkörben |
109 |
| A közelítő számítások alapismeretei az ált. iskolában |
120 |
| Az algebrai ismeretek további megalapozása, a betűabsztrakció |
123 |
| A betűhasználat szükségessége. A képlet, az algebrai kifejezés |
142 |
| A műveleti tulajdonságokat kifejező azonosságok |
133 |
| Az algebrai kifejezések mint a bennük szereplő betűk függvényei. Egyenes és fordított arányosság. Lineáris függvények |
138 |
| A betű mint az ismeretlen szám jele. Az elsőfokú, egyismeretlenes egyenlet fogalma és megoldása |
149 |
| Az algebra és az elemi függvények tanítása a középiskolákban |
165 |
| Az algebrai és függvénytani alapismeretek továbbépítése |
165 |
| Az algebrai kifejezés. Az egyenlőség és egyenlőtlenség |
165 |
| Algebrai azonosságok. Racionális algebrai kifejezések azonos átalakításai |
177 |
| A racionális törtkifjezések azonos átalakításai |
186 |
| A függvényekről eddig tanult ismeretek kiegészítése, elmélyítése és rendszerezése |
193 |
| Az elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek tanítása |
211 |
| Elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek megoldása |
212 |
| Az egyenlőtlenségek alaptulajdonságai. Elsőfokú, egyismeretlenes egyenlőtlenségek megoldása |
241 |
| Elsőfokú egyenletrendszerek megoldása |
247 |
| A négyzetgyökvonás, a másodfokú függvények és a másodfokú egyenletek tanítása |
262 |
| A négyzetgyökvonás és azonosságai |
262 |
| A másodfokú függvény fogalma, ábrázolása |
274 |
| A másodfokú egyenlet és a másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer tanítása |
282 |
| Az ismeretlent a négyzetgyökjel alatt tartalmazó egyenletek megoldása |
293 |
| A hatvány fogalmának általánosítása. A logaritmus |
302 |
| A 0, a negatív és törtkitevőjű hatvány. Az exponenciális függvény |
302 |
| A logaritmus fogalma és azonosságai. A logaritmusfüggvény |
310 |
| A közelítő számítások alapismereteinek tanítása |
324 |
| Az exponenciális és logaritmikus egyenletek megoldása |
335 |
| A trigonometrikus függvények. A trigonometrikus azonosságok és egyenletek tanítása |
341 |
| Hegyesszögek szögfüggvényei |
341 |
| A forgásszög fogalma. A szögfüggvények általános értelmezése |
344 |
| A trigonometriai egyenletek tanítása |
356 |
| Az összegezési tételek tanítása vektorokkal |
361 |
| Befejező pedagógiai megjegyzések |
367 |
| Felhasznált és ajánlott irodalom |
368 |
| Tartalom |
371 |
