| ELŐSZÓ |
|
| Az általános jogtörténet szerepe a jogi felsőoktatásban |
11 |
| Az összehasonlító (általános) jogtörténet korszakai |
13 |
| Az általános jogtörténet segédanyagai |
14 |
| AZ ÁLLAM- ÉS JOGFEJLŐDÉS KEZDETEI |
|
| Egyetemes állam- és jogtörténet. Ókor |
19 |
| Az állam- és jogfejlődés kezdetei |
20 |
| Átmeneti jelenségek |
22 |
| Az ókori kelet államai és jogrendszerei |
24 |
| Babilon |
24 |
| Egyiptom |
26 |
| Hettiták |
28 |
| A héber állam és jog |
29 |
| Más keleti birodalmak |
30 |
| Az ókori kelet államainak és jogának közös jellemzői |
32 |
| Az ókori görög állam- és jogfejlődés |
33 |
| Általános áttekintés |
33 |
| Spárta társadalmának és államszervezetének jellegzetességei |
34 |
| Az athéni társadalom- és államfejlődés jellemzése |
36 |
| Az athéni államrend az i. e. 5. században |
39 |
| A görög jog jellegzetességei |
40 |
| Az igazságszolgáltatás mint az állam történelmileg kialakult közhatalmi tevékenysége |
43 |
| A bíráskodás mint az állam közhatalmi funkciója |
44 |
| Az igazságszolgáltatás szerepe a görög poliszok korszakában |
46 |
| Róma igazságszolgáltatása |
47 |
| A FEUDÁLIS ÁLLAM ÉS JOG TÖRTÉNETE |
|
| A feudális állam és jog történetéhez |
51 |
| A medievisztikus jogtörténet szerepe |
51 |
| A középkorkutató jogtörténet kútfői |
54 |
| A feudális állam és jog jellegzetességei |
57 |
| A feudális állam és jog korszakai |
61 |
| A feudális jog típusjegyei |
65 |
| Jogcsoportok (régiók és alrégiók) szerepe |
70 |
| A recepció |
71 |
| A római jog újjászületése a tudományban |
73 |
| A római jog recepciója a Német-római Szent Birodalomban |
75 |
| A középkor ítélkező közhatalmi tevékenysége |
85 |
| A középkori falu szerepe az ítélkező közhatalom fejlődésében |
85 |
| A középkori falu mint a földesúri ítélkezés eszköze |
88 |
| Az igazgatási és a bíráskodási tevékenység összefonódása |
93 |
| A központi és a helyi ítélkező (közhatalmi) tevékenység jellemzői a középkorban |
96 |
| A bíró szerepe a kontinentális jogrendszerekben |
99 |
| Az állami központosítás és a rendiség hatása |
101 |
| A latin-román jogterület meghatározó elemei, illetve jellemzői |
107 |
| Az államszervezet jellegzetességei |
108 |
| Az abszolutizmus állama |
111 |
| A virágzó feudalizmus joga |
112 |
| A birtoklási és vagyonjogi viszonyok |
113 |
| A francia büntetőjog és eljárásjog |
115 |
| A francia abszolutizmus joga |
116 |
| A Német-római Birodalom állam- és jogfejlődése |
121 |
| A Római Birodalom felbomlása - népvándorlás |
121 |
| A frank állam |
122 |
| A német-római térség államszervezete. A birodalom |
123 |
| A birodalom szervezete |
125 |
| A Német-római Birodalom széttagoltságának alapvető okai |
127 |
| Poroszország |
129 |
| A Habsburgok tartományai |
131 |
| A városok |
132 |
| Az uradalmak |
134 |
| A faluközösség (Mark) |
135 |
| Jogforrások a német térségben |
136 |
| Az írott jog |
137 |
| Az egyes jogterületek alapvető vonásai |
138 |
| A nyugati szláv jogterület |
141 |
| A cseh, lengyel jog szerepe a középkorban |
141 |
| A lengyel feudális jog jellegzetességei |
144 |
| Jogfejlődés a 16-18. században, a feudális jogrend hanyatlásának megjelenése a nyugati szláv területeken |
148 |
| A cseh-morva jog a Habsburgok alatt |
148 |
| A lengyel-litván jog a nemesi köztársaság időszakában |
152 |
| A bizánci-szláv jogterület |
157 |
| A bizánci jog |
157 |
| A bizánci jog a hanyatlás időszakában |
160 |
| A keleti szláv (feudális) jog |
162 |
| A keleti szláv jog jellegzetességei |
167 |
| Jogfejlődés a soknemzetiségű birodalom kialakulását követően |
173 |
| Délkelet-Európa középkori jogrendje |
179 |
| A korai szláv államok |
179 |
| Bizánc és a Balkán-félsziget országai |
180 |
| A délkelet-európai (feudális) államok jogfejlődésének kezdetei |
183 |
| A MODERN JOGRENDSZEREK |
|
| A modern jogrendszerek kialakulása, jogcsoportok |
191 |
| A modern állam és jog kialakulása |
193 |
| Jogcsoportok képződése, a modern jogrendszerek szerepe |
200 |
| Az angol polgári állam- és jogfejlődés |
205 |
| Az angol forradalom előzményei. A Tudor-abszolutizmus állama |
205 |
| A Stuart-abszolitizmus államszervezete |
208 |
| A gazdasági életet érintő jogi rendelkezések |
211 |
| A forradalom, a köztársaság és a lordprotektorátus |
212 |
| Államszervezet a forradalom, a köztársaság és a lordprotektorátus korában |
213 |
| A gazdasági jellegű jogalkotás |
216 |
| A parlamentáris monarchia kialakulása |
217 |
| A parlamentáris monarchia jogfejlődése |
224 |
| Az angol parlamentáris monarchia állama és joga a 19. században |
226 |
| A gazdaság működését érintő jogi szabályozás |
238 |
| Az Amerikai Egyesült Államok állam- és jogtörténete |
241 |
| A gyarmati kormányzat |
242 |
| Változások a gyarmatok állami mechanizmusába a függetlenségi háború idején |
244 |
| A konföderációs cikkelyek, az amerikai gyarmatok konföderációja |
247 |
| Az Egyesült Államok alkotmánya: képviselet, prezidenciális jelleg, föderalizmus |
255 |
| A szabadságjogok a gyarmati államokban és az Amerikai Egyesült Államokban |
259 |
| Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága |
262 |
| A jogfejlődés az Egyesült Államokban a polgárháború előtt |
265 |
| Az Amerikai Egyesült Államok a polgárháború idején |
266 |
| A klasszikus polgári átalakulás állama és joga Franciaországban |
271 |
| Az abszolutizmus válsága. A forradalom első szakaszának alkotmányfejlődése |
271 |
| A jakobinus diktatúra hatalmi mechanizmusa |
278 |
| A thermidoriánus Konvent. A konzulátus és császárság államszervezete |
280 |
| A jogrendszer alakulása a francia forradalom, a konzulátus és a császárság idején |
285 |
| A restauráció és a júliusi monarchia. A második köztársaság és a császárság állami berendezkedése |
294 |
| A jogrendszer változásai a restaurációtól a harmadik köztársaságig |
302 |
| A német (osztrák) térség állama és jogfejlődése |
305 |
| A frankfurti kísérlet a demokratikus német egységre |
307 |
| Egyesítés "felülről" |
308 |
| Ausztria útja 1866-ig |
310 |
| A német egység megvalósulása |
312 |
| A vilmosi Németország |
313 |
| Az Osztrák Császárság |
314 |
| A német (osztrák) térség joga 1806 után |
315 |
| A modern német bírósági szervezet kiépítése |
316 |
| A német polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) |
316 |
| Az Osztrák Polgári Törvénykönyv |
318 |
| Büntetőjog |
319 |
| Büntetőeljárás |
320 |
| Polgári eljárásjog |
320 |
| A gazdálkodás joga |
321 |
| Munkajog és társadalombiztosítás |
322 |
| Közigazgatási jog |
323 |
| Orosz birodalmi jogfejlődés a feudalizmus válsága idején |
325 |
| Az orosz birodalmi jogfejlődés történelmi előzményei |
325 |
| Oroszország a feudalizmus válsága és a tőkés viszonyok kibontakozása idején |
330 |
| Államszervezet. Az önkényuralom átalakítását célzó törekvés |
331 |
| Polgári jellegű állami reformok Oroszországban |
336 |
| Jogfejlődés az orosz önkényuralom válsága idején |
338 |
| A polgári társadalom jogi viszonyainak kibontakozása |
342 |
| A polgári reformok hatása a jogfejlődésre |
345 |
| A délkelet-európai jogcsoport |
347 |
| A délkelet-európai jogcsoport kialakulásának eredői |
347 |
| A Porta jogrendjének jellegzetességei |
348 |
| A délkelet-európai népek jogrendje a hanyatló török uralom alatt |
359 |
| Moldva és Havasalföld a fanarióták idején |
362 |
| Az elavult jogrend válsága |
364 |
| A modern jog alapjainak lerakása a Balkánon |
369 |
| A nemzetállam kialakulásához vezető utak |
369 |
| A tirnovói polgári demokratikus rendszer |
372 |
| A szerb, horvát, szlovén jogrend polgárosodása |
377 |
| A modern jog alapjainak lerakása a két román fejedelemségben |
385 |
| A MODERN JOG ÚJABB KORI TÖRTÉNETE |
|
| Angol állam- és jogfejlődés a 20. században |
399 |
| Az angol gyarmatbirodalom kormányzatának és jogának általános vonásai |
400 |
| Az Ír Szabadállam megszületése |
401 |
| Az angol államszervezetben bekövetkező módosulások |
402 |
| Az Amerikai Egyesült Államok a polgárháború után |
411 |
| A progresszív éra állama, W. Wilson elnöksége |
412 |
| A szabadságjogok érvényesülése a polgárháború után |
414 |
| F. D. Roosevelt közéleti szerepe, a New Deal politika |
417 |
| Az államszervezet reformja |
421 |
| A kormányzati szervek működése a 20. században |
424 |
| Franciaország a harmadik köztársaság idején |
429 |
| A harmadik köztársaság alkotmányos rendszere |
429 |
| A jogrendszer változásai a harmadik köztársaság időszakában |
435 |
| Az osztrák és német állam és jog fejlődése |
437 |
| Az osztrák jogállamiság kiépítésére tett kísérletek 1867 és 1918 között |
437 |
| A német államszervezet 1866 és 1918 között |
439 |
| A német jogfejlődés 1866 és 1918 között |
441 |
| A Weimari Köztársaság államszervezete |
443 |
| Oroszország az áttérés korszakában |
447 |
| A közép- és kelet-európai modern jogrendszerek korai válsága |
448 |
| Az orosz birodalom államberendezkedése a polgári reformok után |
452 |
| Az első polgári demokratikus forradalom és a sztolipini reakció |
454 |
| Útban a második forradalom felé |
458 |
| Az orosz birodalmi jogfejlődés a polgári reformok után |
459 |
| A modern jog térhódítása |
462 |
| A polgári demokratikus átalakulás útvesztései |
464 |
| Délkelet-Európa jogrendje a kisnemzeti szuverén államiság korszakában |
467 |
| A kodifikált jog az áttérés időszakában |
468 |
| A délszláv jogterület |
476 |
| A modern jog kiépítésének késői modellje |
481 |
| A törésvonalak kialakulása |
491 |
