Ernyey színész. Ernyey fotóművész. Ernyey író. Ernyey televíziós műsorvezető. Ernyey jól főz. Ernyey maga építi az otthonait. Na most akkor Ernyeyre mindezért nyilván sokan irigyek. Meg azért is, mert a legjobb női mindig neki vannak. És mióta már...! Irigyek rá, mert körünkben senkin nem áll úgy egy ing, egy zakó, egy nadrág, egy cipő, egy napszemüveg, mint rajta. És milyen ingek, milyen zakók, milyen nadrágok, milyen cipők, milyen napszemüvegek!!!... Ernyeyre irigyek, mert van ízlése. Irigynek lehet lenni Ernyeyre, mert nem csak külleme elegáns, hanem modora, közlekedése is. A pitiánerség nehezen barátkozik meg nagyvonalúságával, ez érthető. De azért jelentsem ki azt is, hogy Ernyey hiú?!... Hát persze, hogy az!... Van mire annak lennie. Ernyeyt többnyire a nők ismerik el, a férfiak nem, mert a férfiak ritkán színészek, fotóművészek, írók, műsorvezetők, ínyencek, otthonépítők, ráadásul elegánsak, jó modorúak és satöbbik egyszerre! Ilyen közképet nálunk nem sikk elismerni. Nálunk a művész az, aki zárkózott, rejtekező, rögeszméiben megrekedő, koszos nyakú, arrogáns és satöbbi! Ernyey ezeket a jellemzőket jelesül elkerülte, s még mindig, ennek ellenére is a kor sikeremberének látszik. Most éppen a világhálón keresztül folytat - úgy tűnik! - érzéki oknyomozást. De felhívom az Olvasó figyelmét arra, hogy ez a kutakodás csak "úgy tűnik", mintha érzéki volna. Szerintem elsősorban érzelmi!... Ernyey megint roppant őszinte, leplezetlen és határozott, de mégsem tapintatlan, nem erőszakos, szóval mégsem a kor sikerembere!... Ebben a könyvben a romantika viaskodik az expresszióval. Bátor, szinte vakmerő vállalkozás, humanista feladat. Sokat megtudhatunk mi, férfiak magunkról, mert sokat megtudhatunk a könyvből rólatok, Nőkről...! Biztos vagyok benne, hogy Ernyey kíváncsisága - újabb tapasztalatai birtokában sem lankad. Ernyey nem lankadófajta. Hajrá, uraim, mostantól ezért is lehet őt irigyelni.
Engedelmükkel, én inkább bámulom életkedvét, tisztelem becsvágyát, méltányolom sokrétű tehetségét, szeretem társaságát.
Hallgassanak rám: tartsanak inkább velem...!
Verebes István
