Egyetlen tiszta gondolat többet ér, mint akárhány ima, sztúpa és áldozat. Régi mondás ez. Az emberben a gondolat születése óta ott van a Végső Tökéletesség. Minden emberben, azóta is, ma is, ugyanúgy. Mindenki bízhat benne, hogy megtalálja. A Végső Tökéletesség lehetősége teszi az embert emberré! Vigyázat! Lehetőségről van szó! Van, aki keresi; van, aki tanulja; van, aki meg akarja venni és van, aki csak teszi a dolgát és ráakad. Aki rálelt, megszűnik ember lenni, megtalálta a kaput és beléphet az istenek oltalma alá. Az érzékelést, az észlelést még korántsem követi valódi gondolat. Ha valamit tudatosítunk, az már rögzül. A valódi gondolat lebeg, tovaszáll, nem kötődik semmihez – csak van. Az ember élete is egyszerűen csak van. Ami volt, már nem számít, s a jövő még nem létezik.
