"Már százszor megmondtam..." - hangzik el százszor nap mint nap majd minden családban. Vajon mi az oka annak, hogy a "megmondással" akkor is újra meg újra megpróbálkozunk, ha nyilvánvaló, hogy hasztalan? Ennek megértéséhez segít hozzá az a sok tapasztalat, ami a világ különböző tájain dolgozó, gyakorló pszichológusok megfigyeléseiből épül lassacskán rendszerré.
A legfontosabb következtetések helyességét bárki ellenőrizheti. Lényegük az, hogy közléseinknek háttérüzenetük is van: szándékot, indulatot, érzelmet rejtenek, amit a másik fél - már a kisgyerek is - pontosan érzékel, de mindaddig csak ugyanilyen kendőzött - indulatban, cselekvésben megnyilvánuló - formában ad rá választ, amíg ő maga nem kap nyílt, szavakban megfogalmazott "eligazítást" - éspedig nem a tennivalóiról, hanem az indulatokról, igényekről.
A pszichológusi tapasztalt szerint azonban minden ép értelmű, egészséges személyiségű ember megtanítható saját érzelmei és eddig rejtett, nem vállalt szándékai felismerésére, megfogalmazására és egyenes közlésére. Ehhez kíván gyakorlati segítséget nyújtani a szerző a modern szociálpszichológia, kommunikációkutatás és pszichiátria módszereinek és eredményeinek alkotó felhasználásával.
