Fári Irén, Nagy Ádám - Szeged címere

Mit látok Szeged címerében?
A címben feltett kérdés máris a szubjektív elemekre utal és nem a történelmi tényekre, az írásokból kiolvasható bizonyítékokra, a heraldika szigorú szabályaira. A címer akkor is beszél, ha nem szakszerűen nézzük, mint ahogy Champolion előtt látták az egyiptomi hieroglifákat.
Szembetűnő elemek a bárány, a korona, a sisak és a két különböző részből álló címerpajzs.
A bárány szerintem kettős jelentésű: egyrészt az Agnus Dei, azaz az Isten báránya a maga vallásos jelentésével, de jelenti számomra az egykori Szeged (Alszeged, Felszeged, Palánk) gulyákban, kondákban, ménesekben, rétekben, legelőkben való gazdagságát is, amelyek a várost éltették.
A korona, mint királyi ékszer számára azt idézi fel, hogy Szeged a szabad királyi város büszke címével rendelkezik, amelyet kétszer is elnyert. Először 1498-ban II. Ulászlótól, majd a török uralom és a Rákóczi-szabadságharc után 1719-ben III. Károlytól. Erre utal az is, hogy a címerpajzs egyik fele megszólalásig hasonlít a Habsburgok kétfejű sasának egyik felére.