Gaius Suetonius Tranquillus, Hadrianus császár tudós levéltárosa feltehetőleg még eredeti dokumentumok alapján írta meg Róma első tizenkét császárának életrajzát. Műve nem átfogó történelmi elemzés, hanem tudományos pontossággal egybegyűjtött anekdotafüzér a császárok származásáról, trónra jutásáról, egyéniségéről, nevezetesebb tetteiről, időtöltéséről, lakomáiról, szerelmeiről, véres vagy szelíd játékairól, haláláról. Az életrajzok hőseit - a Julius-flavius dinasztia uralkodóit - ma is úgy látjuk, ahogy ő rajzolta meg őket.
Látjuk a birodalomnövelő Augustust, amint fejét az ajtófélfához verdesi, s ordít: "Quintilius Varus, add vissza légióimat!" Látjuk Nerót, a szadista ripacsot, amint felsír, lesújtván rá a méltó bosszú: "Micsoda művész pusztul el bennem!" Látjuk a zsugori Vespasianust, amint odatol fia orra alá egy pénzdarabot a római vizeletadóból, s megkérdi, bántja-e a szaga. Látjuk a jó Titust, amint szomorkodik a vacsoránál, eszébe jutván, hogy aznap nem segített senki baján: "Barátaim, elvesztegettem ezt a napot!" Látjuk a fiatal Domitianust, amint kezdődő elmebaja jeleként bezárkózik a szobájába, nem csinál egyebet, csak legyeket fogdos, s tűhegyes íróvesszőjére tűzdeli őket...
