„Amikor az általános iskola 8. osztályába jártam, az a kedves szokás dívott, hogy osztálytársaimmal beceneveket adtunk egymásnak, mégpedig oly módon, vezeték- és keresztneveink első két-két hangzóját egymás után illesztettük. Így lett például Erdélyi Zsuzsából Erzsu, Bognár Józsefből Bojó, belőlem pedig Gami. Igen ám, de aztán átkerültem gimnáziumba, és ott teljesen befuccsolt ez a módszer, mert ott olyan osztálytársakkal találkoztam, mint például Gerendás Cilike, vagy Katona Kinga, nem is beszélve Pilisi Csabáról.”