Hazánkban elsősorban a Dunántúlon, a hajdani Pannónia földjén jelentős római épületek maradványai találhatók. A régészek ásója nyomán számos épület alapfala került a felszínre. Ezek a maradványok, majd az ezekről készült alaprajzok igazán csak a szakemberek számára mondanak sokat. Hajnóczi J. Gyula professzor könyve az érdeklődő laikusok számára teszi érthetővé ezeket az alaprajzokat, méghozzá úgy, hogy rekonstruálja a régi épületeket. Munkája során hiteles adatokra, analógiákra támaszkodik. A római műemlékek bemutatásánál a Dunántúl jelenlegi közigazgatási határait veszi figyelembe. Ez a felosztás tulajdonképpen szinte azonos a 294. évi négy részre osztással: Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Zala és Somogy megye nem más, mint az egykori Pannónia Príma, Komárom, Pest, Fejér, Tolna és Baranya megye pedig azonos Valeria területével. Az ismertetés a nyugati megyékkel kezdődik északról dél felé haladva, majd folytatódik a keletiekkel. A kötetben részletesen csak a helyreállított és látogatható, ill. a be nem mutatott, de védett műemlékekről esik szó. Külön érdekesség még, hogy a megyeszékhelyek nagy többsége is a római korból eredeztethető (kivéve Zalaegerszeg, Veszprém és Kaposvár). A szerző minden esetben röviden végigvezet azon a több évszázados történelmi folyamaton, mely az épületmaradványok állagát befolyásolták, majd sok esetben végleg eltüntették. Minden megye ismertetéséhez egy térkép is tartozik, melyen minden római kori maradvány be van jelölve. Az utolsó fejezet a római kori épületmaradványok műemlékvédelmének speciális kérdéseit elemzi, nemegyszer külföldi példákra hivatkozva.
A kötetet fekete-fehér és színes fotókon kívül német nyelvű összefoglaló, valamint megyékre bontott bőséges irodalomjegyzék egészíti ki. A kiadványt nemcsak az építészet, műemlékvédelem és a római kori történelem iránt érdeklődőknek érdemes csak ajánlani, hanem a Dunántúl műemlékeivel ismerkedő turistáknak is. Dunántúli megyék könyvtáraiban helyismereti törzsanyag.
