Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó 1963 decemberében Madridban lépett szorítóba hivatásos mérkőzésen a spanyol Folledo ellen. A tét a középsúlyú Európa-bajnoki cím volt. A hatalmas csarnok zsúfolásig megtelt, Laci kissé szorongva nézett a mérkőzés elé. Nem az ellenfél nyugtalanította, hanem a győzelemre áhítozó, heves vérmérsékletű, 15 ezer főnyi hazai közönség várható hangorkánja... Zúgott is a biztatás a spanyolok kedvence felé. Egyszer azonban váratlanul felharsant a lelátó egyik szögletében a harsány „Hajrá, Papp!" kiáltás is. És míg Folledo hívei olykor szünetet tartottak, Papp szurkolói megállás nélkül, a mérkőzés végéig lankadatlanul biztatták a magyar fiút. Laci önbizalmát láthatóan növelte a váratlan buzdítás. Fölénye egyre fokozódott, s végül biztos győzelemmel harcolta ki az Európa-bajnok büszke címet. Az első gratuláló Puskás Öcsi (Real Madrid) volt, aki a szorító közvetlen közelében szurkolta végig az egész mérkőzést. -Nem értelek, Öcsi! - jegyezte meg Papp. - Te amiatt panaszkodsz, hogy alig hallasz Spanyolországban magyar szót. És íme: ma este több száz magyar buzdított itt engem! -Tévedsz, Görbe! (ez volt Papp kedvenc beceneve) - magyarázott Puskás. - Rajtunk kívül egyetlen magyar sincs itt. A Kubala Laci (F.C. Barcelona) és én fogadtuk fel ezeket az embereket. Kasztíliai munkanélküliek, megvettük nekik a jegyet, és órabért fizettünk, hogy téged biztassanak. Becsülettel rá is szolgáltak a fizetésre...
