Van valami végtelenül csodálatos a zenében. A szavak is bámulatra méltóak, de a zene még náluk és csodálatosabb. Nem úgy hat gondolatainkra, ahogyan a szavak teszik; egyenesen a szívünket és szellemünket szólítja meg, lelkünk legbenső magját és gyökerét. A zene megnyugtató és egyszerre felkavaró; nemes érzeteket ébreszt; könnyekké olvaszt bennünket, nem is értjük, miképp -: magában álló nyelvezet, a maga módján éppoly tökéletes, mint a szavak, a beszéd, és épp oly fenséges, épp oly áldott...