| Előszó: MESE A KÉT FARMRÓL |
13 |
| A két gazdaság |
|
| Pusztulás régen és ma |
|
| Eltűnt édenkertek? |
|
| Az értelmezés öt pontja |
|
| Üzlet és környezet |
|
| Az összehasonlító módszer |
|
| E könyv felépítése |
|
| Első rész: A MAI MONTANA |
37 |
| 1. Fejezet: Montana magas ege alatt |
39 |
| Stan Fulkow története |
|
| Montana és én |
|
| Miért Montanával kezdem? |
|
| Montana gazdaságtörténete |
|
| Bányászat |
|
| Erdők |
|
| Talaj |
|
| Víz |
|
| Őshonos és nem őshonos fajok |
|
| Eltérő elképzelések |
|
| Eltérő nézetek a szabályzásról |
|
| Rick Laible története |
|
| Chip Pigman története |
|
| Tim Huls története |
|
| John Cook története |
|
| Montana mint a világ modellje |
|
| Második rész: LETŰNT TÁRSADALMAK |
87 |
| 2. Fejezet: A Húsvét-sziget alkonya |
89 |
| A rejtélyes kőfejtők |
|
| A sziget földrajza és történelme |
|
| A lakók és eledelük |
|
| Főnökök, klánok, közemberek |
|
| Szobrok talapzaton |
|
| Hogyan faragták, szállították és állították fel őket? |
|
| Az erdő eltűnése, társadalmi következményeikkel |
|
| Az európaiak magyarázatai |
|
| Miért volt itt a környezet olyan törékeny? |
|
| A Húsvét-sziget mint metafora |
|
| 3. Fejezet: Utolsó túlélők a Pitcairn- és a Henderson-szigeteken |
128 |
| A Pitcairn-csoport a Bounty előtt |
|
| Három különböző sziget |
|
| Kereskedelem |
|
| A dráma vége |
|
| 4. Fejezet: A régiek: anaszázik és szomszédaik |
142 |
| Gazdálkodás a sivatagban |
|
| Évgyűrűk |
|
| Mezőgazdasági stratégiák |
|
| A Chaco-kanyon problémái és patkányai |
|
| Regionális integráció |
|
| Chaco hanyatlása és bukása |
|
| Üzenet az utókornak |
|
| 5. Fejezet: A maják |
161 |
| Az elveszett városok rejtélye |
|
| A maják környezeti feltételei |
|
| A maja mezőgazdaság |
|
| Történelmi áttekintés |
|
| Copán |
|
| Az összeomlás bonyodalmai |
|
| Háborúk és aszályok |
|
| Összeomlás a déli alföldeken |
|
| A történet üzenete |
|
| 6. Fejezet: A grönlandi viking kaland előzményei |
181 |
| Kísérletek az Atlanti-óceán térségében |
|
| A viking terjeszkedés |
|
| Autokatalízis |
|
| A viking mezőgazdaság |
|
| Vas |
|
| Főnökök |
|
| Vallás |
|
| Az Orkney-, A Shetland- és a Feröer szigetek |
|
| Az izlandi környezet |
|
| Izland történelme |
|
| Vinland |
|
| 7. Fejezet: A viking Grönland virágzása |
213 |
| Európa szélén |
|
| Grönland éghajlata ma és akkor |
|
| Bennszülött növények és állatok |
|
| A vikingek letelepedése |
|
| Gazdálkodás |
|
| Vadászat és halászat |
|
| Integrált gazdaság |
|
| Társadalmi viszonyok |
|
| Kereskedelem Európával |
|
| A grönlandi vikinge önképe |
|
| 8. Fejezt: A grönlandi vikingek kihalása |
246 |
| A vég kezdete |
|
| Erdőirtás |
|
| Atalaj és a gyepszint elroncsolása |
|
| Az eszkimók elődei |
|
| Az eszkimók életmódja |
|
| A vikingek viszonya az eszkimókhoz |
|
| Az utolsó utolsó évek |
|
| Az összeomlás végső okai |
|
| 9. Fejezet: A siker két útja |
273 |
| Alulról és felülről szerveződés |
|
| Új-Guinea felföldjei |
|
| Tikopia |
|
| A Tokugava-korszak problémái és megoldásai |
|
| Miért sikerült Japánnak? |
|
| Más sikertörténetek |
|
| Harmadik rész: MODERN TÁRSADALMAK |
303 |
| 10. Fejezet: Malthus Afrikában: a ruandai népirtás |
305 |
| A dilemma |
|
| A ruandai események |
|
| Több, mint etnikai gyűlölködés |
|
| A feszültség felgyűlése Kanamában |
|
| A kanamai robbanás |
|
| Miért történt így? |
|
| 11. Fejezet: Egy sziget, két nép, kéttörténelem: a Dominikai Köztársaság és Haiti |
322 |
| Különgségek |
|
| Történelmek |
|
| Az eltérés okai |
|
| Környezeti hatások Dominikában |
|
| Balaguer |
|
| A dominikai környezet ma |
|
| A jövő |
|
| 12. Fejezet: Kína, a dülöngélő óriás |
347 |
| Kína jelentősége |
|
| Háttér-információk |
|
| Levegő, víz, talaj |
|
| Élőhelyek, fajok, óriásprojektek |
|
| Néhány következmény |
|
| Összefüggések |
|
| A jövő |
|
| 13. Fejezet: Ausztrália, a bányászó kontinens |
367 |
| Ausztrália jelentsége |
|
| Talajok. Víz. Távolság |
|
| Korai történelem |
|
| Importált javak |
|
| Kereskedelem és bevándorlás |
|
| A talaj minőségrombolása |
|
| Más környezeti ártalmak |
|
| A remény és a változás jelei |
|
| Negyedik rész: GYAKORLATI TANULSÁGOK |
403 |
| 14. Fejezet: Miért hoz néhány társadalom önsorsrontó döntéseket? |
405 |
| A kudarchoz vezető út állomásai |
|
| Az előrelátás hiánya |
|
| kik nem veszik észre a veszélyt |
|
| Racionálisan helytelen viselkedés |
|
| Kárt okozó értékrend |
|
| Az ésszerűtlenség további példái |
|
| Sikertelen megoldási kísérletek |
|
| Miben reménykedhetünk mégis? |
|
| 15. Fejezet: A nagyvállalatok és a környezet: ahány ház, annyi szokás |
426 |
| Az erőforrások kitermelése |
|
| Két olajmező |
|
| Az olajtársaságok indítékai |
|
| Ércbányászat |
|
| A bányatársaságok indítékai |
|
| Különbségek a nagyvállalatok között |
|
| Fakitermelés |
|
| A Forest Stewardship Council |
|
| Tengerhalászati ipar |
|
| A vállalatok és a közvélemény |
|
| 16. Fejezet: A világ mint polder: midez mit jelent nekünk ma? |
469 |
| Bevezetés |
|
| A legkomolyabb problémák |
|
| Ha nem oldjuk meg őket... |
|
| Élet Los Angelesben |
|
| Egysoros ellenérvek |
|
| A múlt és a jelen |
|
| A remény jelei |
|
| Köszönetnyilvánítás |
507 |
| További olvasnivaló |
511 |
| Mutató |
561 |
