John Fowlest két nagy sikerű könyve, A lepkegyűjtő és A francia hadnagy szeretője (és az ezekből készült filmek) tették világhírűvé. Első regényét, a Mágus-t majd két évtizeden át írta, mielőtt A lepkegyűjtő fogadtatásától bátorítva, többszöri átdolgozás után kiadta.
A mágus főszereplője, Nichole Urfe, egy Oxfordból éppen kikerülő középosztálybeli fiatalember az angliai élet konvenciói és szürkesége elől menekülve tanári állást vállal egy eldugott kis görög szigeten. Ott megismerkedik egy különc milliomossal, Conchisszal, akinek a társaságában rendkívüli élmények érik: valamiféle rejtélyes, egyszerre félelmetes és ellenállhatatlanul izgalmas beavatási szertartás vár rá. Egy hónapokig tartó színjátéknak válik részesévé, amelynek szereplői állandóak, de szerepük egyre változik, és sohasem lehet tudni, meddig tart az alakítás, és hol kezdődik a színészek valódi énje, így azé a lányé is, akit hol Julie-nak, hol Lilynek hívnak, s akibe Nicholas egyre jobban beleszeret. Idővel kiderül, hogy itt valójában pszichológiai kísérlet folyik, s ebben Nicholasnak a kísérleti alany szerepe jut, reakcióival azonban maga is alakítja az útvesztő folyosóit. Az olvasó Nicholasszal együtt él át minden újabb fordulatot, és hozzá hasonlóan türelmetlenül várja, hogy megértse a szereplők kapcsolatának rendszerét, Conchis játékának célját és értelmét.
Nicholas osztályelőítéletektől és gyávaságtól vezetve eltaszította magától azt a lány, az egyszerű Alisont, aki igazi szerelemmel ajándékozhatta volna meg. Conchis tanító célzattal ugyanúgy bánik vele, mint ő Alisonnal: játszik a lelkével, hazudik neki, félrevezeti, káprázatokkal elcsábítja, elrejti előle a valóságot. De Nicholas rossz tanuló: nem tud játszani, nem tud hinni, nem tud szeretni. Az igazát keresi, pedig az igazság a játék és a szerelem.
A mágus a fiatalos álmodozás, az ösztönöknek engedő képzeletjáték regénye, egyszersmind mítoszmese, töprengés a szabadságról, az istenélményről, amelyben pszichológia és erotika, a váratlan, rejtélyes fordulatok izgalma, a görög világ varázsa ejti rabul az olvasót
